A mai cikkünkben egy haladó jóga gyakorlattípusról, a bandhákról fogunk beszélni, azok különböző fajtáinak megértését célozva. Választ fogunk kapni arra, hogyan befolyásolja a belső szervrendszerek izomzatát, hogyan égeti el a testben lévő szennyeződéseket, valamint arra, hogyan irányítja a létfontosságú energiát, a prānát a finom fizikai testben, és hogyan bontja le a nādik útjában álló akadályokat.
Mit jelent ez a szó: bandha, és a jóga rendszerén belül hová tartozik?
Ez a szó a szanszkrit bandh gyökszóból ered, amely jelentése: „megkötni”; ennél fogva jelentésárnyalatai a következők: „kötés”,” egybekapcsolódás”, megbéklyózás”, „izomzár”, „szelep”. Gyakorlati szinten olyan testhelyzeteket jelent, amelyben bizonyos szervek és testrészek erősen összehúzott, szabályozottan aktivált állapotban vannak.
A yoga rendszerén belül pedig a mudrākhoz tartoznak. A mudrā ugyancsak szanszkrit kifejezés, amely jelentése sokrétű: „pecsét”, mint a hitelesség őrzője, „jelzés”, „zár”. Olyan testtartások ezek, amelyek lehetnek szertartásos vagy szimbolikus kézmozdulatok, kéz- vagy fejtartások, mimikai jelzések, vagy amelynek feladata elzárni a test különböző nyílásait. Ez utóbbihoz tartoznak a bandhák, mint záró mudrāk és a gáti mudrāk (aśvinī és vajrolī/sahajolī mudrāk, de ezekkel ez a cikk most nem foglalkozik.)
A legtöbb fizikai fitnesz rendszer a külső felszíni izmokat, a vázizomzatot dolgoztatja. A yoga egyike azon mozgásrendszereknek, amely a belső szervek izmaira is ható gyakorlatokat javasol. A bandhák alkalmazása az egyik ilyen megoldás erre.
Nem mindegy mire szeretnéd használni a bandhákat!
Nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet a cikk további részében leírt információkkal kapcsolatban!
A bandhák haladó szintű gyakorlatok, ennek a cikknek pedig a célja megvilágítani a mögöttük rejlő tudományt, és megérteni, hogy az esetleges gyakorlásukkal hogyan lehet elérni a kívánt fizikai és élettani hatást. Viszont, ha valaki spirituális fejlődés céljából kívánja gyakorolni a bandhákat, azt közvetlenül a tanára, képesített guruja irányításával tegye. Ennek a cikknek nem tiszte ilyesmivel foglalkozni.
fotó: vanenunes
Térjünk vissza tehát a három fő kérdésre, amelyre ez alkalommal választ szeretnénk találni!
Mik azok a bandhák? Miért kell gyakorolnunk őket és hogyan?
A bandhák olyan neuromuszkuláris (ideg-izom közti) zárak, amelyeket a mély, belső izmainkra alkalmazunk, ezzel irányítva a prānát a nādikon keresztül. A nādik olyan csatornák a finom fizikai testben, amelyek a prānát, az életlevegőt szállítják.
Most pedig vizsgáljuk meg a bandha szó etimológiáját, eredetét. Ahogy fentebb már említettük, ez a szó azt jelenti: (be) zárni, (meg) kötni valamit. Gondoljunk csak bele! Miért is szoktunk bezárni, megkötni dolgokat? Azért, hogy elkerüljük a pazarlást. Ezt a mi esetünkben érthetjük fizikai szinten, és a prāna tekintetében is.
Ezekkel a gyakorlatokkal pontosan így fogunk tenni: visszatartjuk, benntartjuk ezt a hatalmas energiát, a prānát a szervezetünkben. Ez olyan, mint amikor egy gyerek rosszul viselkedik, mert dúl benne a szenvedély energiája, a rajas (radzsasz). A szülők, hogy megneveljék őt, néha alkalmaznak úgynevezett „szünetet”, „időkorlátot”, amikor is egyhelyben ülésre bírják a gyereket, hogy megkössék és visszafogják a hatalmas energiáját.
Szóval a bandhák felhasználásával mi is erre törekszünk.
A 3 leggyakrabban alkalmazott izomzár
Ezek a jālandhara-bandha (dzsálandhara bandha), uḍḍiyāna-bandha (uddijána bandha) és a mūla-bandha (múla bandha). Ezeken kívül is számos bandha létezik, de mi most csak erre a három legfontosabbra fókuszálunk. Ezeket a zárakat lehet az āsanák, vagy a prāṇāyāma gyakorlatok részeként is alkalmazni.
Minden prāṇāyāmának alapvetően 3 összetevője van:
- Kilégzés vagy recaka (récsaka)
- Belégzés vagy pūraka (púraka)
- Légzésvisszatartás vagy kumbhaka (kumbhaka), amely történhet:
◦ a teljes belégzés után, vagyis kilégzés előtt: antar kumbakha (antar kumbhaka)
◦ és teljes kilégzés után, vagyis belégzés előtt: bāhya kumbhaka (báhja kumbhaka)
A bandhákat a belégzés és a kilégzés utáni légzésvisszatartás fázisában alkalmazzuk.
fotó: RossHelen
Nézzük meg most őket egyenként röviden!
Jālandhara-bandha (dzsálandhara-bandha) – avagy „torokzár”
A jāla (dzsála) azt jelenti „háló”, „kelepce”, vagy „csapda”; a dhara (dhara) pedig azt jelenti, hogy „ megtartani”. Azért hívják „torokzárnak”, mint ahogy a neve is sugallja, mert a nyaki régióban, a torok területén történik a „zárás”, ezzel a nāḍik teljes hálózatát lezárja és az energiaáramlást a suṣumnā-nāḍiba (szusumná-nádiba) tereli. Ezt a zárat a belégzés és a kilégzés utáni légzésszünetben egyaránt alkalmazhatjuk. Csak a bandha oldása után szabad ki- vagy belélegezni újra.
Uḍḍiyāna-bandha (uddijána-bandha) – avagy „hasi zár”
Jelentése: „felemel”, „felhúz”, „felszáll”. A nevéből is adódóan, a köldök területén történik a „zárás”. Ennek a zárnak a gyakorlása a prāṇát az alhastól a fej felé tereli. Mindig a kilégzés utáni légzésvisszatartásnál használjuk, illetve csak üres gyomorral és belekkel végezzük.
Mūla-bandha (múla-bandha) – avagy „gátzár”
A mūla jelentései: „gyökér”, „forrás”, „eredet vagy ok”, „alapzat”. A név itt is tökéletesen rámutat az izomzár elhelyezkedésére. Ezt a zárat, ha önállóan használjuk, általában kilégzés utáni légzésvisszatartásban szokás alkalmazni. (A spirituális fejlődésre törekvők a bandhát a prāṇāyāma gyakorlat alatt is kitartják).
A cikk következő részében megvizsgáljuk azokat az okokat, ami miatt ezeket a zárakat (bandhákat) fontos illetve érdemes alkalmazni, megnézzük azok fizikai és élettani hatásait. Tarts velünk!
Forrás: Geetha M Kanthasamy: the Yogic lens (https://www.youtube.com/
Dr. Tóth Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit : Jóga tiszta forrásból
Borítókép: yoga.kh.ua