Hogyan segít a jóga a magas vérnyomáson? (1.rész)

1948. április 7-én kezdte meg működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – ez a nap azóta az egészség világnapja, amikor lehetőség nyílik reflektorfénybe állítani az egészségmegőrzést, a betegségek megelőzését és gyógyítását. Így most ezekben a napokban – az előző cikkek ájurvédás tanácsai után – azoknak szeretnénk egy kis támogatást nyújtani, akik a magas vérnyomás nehézségeivel küzdenek (vagy van olyan ismerősük, aki számára az alábbi sorok hasznosak lehetnek).

Korunk népbetegsége

Korunk népbetegsége, főleg itt Magyarországon a magas vérnyomás, és az ebből eredő szív- és érrendszeri megbetegedések. Ez egy népszerű téma a mai egészségügyi világban, és sajnos nem ok nélkül. Ha bárkit megkérdezünk, szinte biztos, hogy tud olyasvalakit említeni a családjában, aki ezzel az állapottal él együtt. Esetleg már nem is csinál belőle nagy ügyet, vagy épp olyan, aki gyógyszert is szed rá, mert az orvosok a helyzetét elég komolynak találták. Úgyhogy most szeretnénk mi is egy kicsit körül járni a témát, és górcső alá venni, hogy a yoga hogyan lehet kiegészítő terápia a magas vérnyomás kontrollálásában, illetve miként vezet el hosszútávon a szív egészségéhez.

A jóga, mint kiegészítő segítség

A cikk célja megérteni, hogy az egyes gyakorlatok mögött milyen tudományos magyarázatok állnak erre a kérdésre nézve. Továbbá meg fogunk tekinteni három fontos tényezőt, ami a kór kialakulásához vezethet, valamint, hogy egyes āsanák és prānāyama gyakorlatok mi módon szabályozzák ezt a folyamatot a gyorsabb eredmény elérése érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy amikről itt most szót fogunk ejteni, az nem helyettesíti az orvosi előírásokat, gyógyszereket a yogával. Mi csupán kiegészítésről beszélünk, ami felgyorsíthatja az eredmények elérését, és általánosságban javíthatja a mindennapi életet. (A feltételes mód oka, hogy ehhez a rendszeres, megfelelő vezetés alatt, jól kivitelezett gyakorlatok szükségesek, amik természetesen a gyakorlón – tehát a kedves olvasón – múlnak.)

fotó: Rawpixel

Miért fontosak az anatómiai és élettani ismeretek?

Az ismereteinek először is kezdjük annak a megértésével, hogy miként alakul ki a magas vérnyomás. Ehhez egy kicsit vissza kell idéznünk emlékeinkbe a középiskolában tanultakat biológiából, és megnézni, hogy pontosan miként kering a vér a szervezetünkben, illetve, hogy a magas vérnyomás mit is jelent pontosan. Azért tartom fontosnak az anatómiai és élettani részletek áttekintését, hogy megértést is nyújthassak az állapottal kapcsolatban, valamint ezzel is rávilágíthassak arra, mennyire értékes az, hogy az ilyen problémák kezelésében a yogát is segítségül lehet hívni.

Három fontos részletre fogunk fókuszálni a kezdeti magyarázatoknál. A szívre, a tüdőre plusz a vérerekre. A szervezetben ezeknek a működése nagyon hasonló ahhoz, ahogy a víz bejut a házunkba, vagy lakásunkba. A vizet motor pumpálja és aztán csőrendszereken keresztül jut el a házunk különböző pontjaira. Az emberi testben a szív viselkedik ilyen pumpaként, vért küldve ezzel a test minden pontjára az artériákon (verőerek) keresztül, ami csővezetékekként viselkedik. A vérnyomás meghatározás szerint az az erő, nyomás, amit a vér gyakorol a vérerek falára.

Miként alakul ki a magas vérnyomás?

A magas vérnyomásról akkor beszélünk amikor ez az érfalra tett nyomás túl nagy és meghaladja a mértékadó, átlagosnak meghatározott méreteket. A jelen állás szerint átlagosnak mért vérnyomás a 120/80, amiből a 120 a szisztolés nyomás – a szív összehúzódásakor mérhető nyomás –, a 80 a diasztolés nyomás – ami pedig a szívműködés elernyedési/nyugvó szakaszában mérhető nyomásnak felel meg.

Bár modern épületek esetében a vízvezetékek rendszerét nem látni szabad szemmel, mégis belátható, hogy többféle méretű vezetékek kellenek, amelyek mérete a pumpától távolodva válik egyre keskenyebbé. Ez a keringési rendszerünk esetében sincs másképp.

A szívből kilépő, vastag ereket nevezzük artériáknak, amelyek az egyes szervek felé elágazva egyre kisebb arteriólákra (kis artériákra) bomlanak, végül pedig egészen vékony kapillárisokra, hajszálerekre ágazik szét, amik már magukat a sejtcsoportokat fogják táplálni. A táplálás következtében „elhasználódott”, oxigénben szegény vér a vénák gyűjtő hálózatán keresztül jut vissza a szívbe, ahonnan az a tüdőbe juttattja azt. A tüdőben megtörténik a gázcsere, és az ismét oxigénnel telített vér vissza jut a szívbe, ismét az ereken keresztül.

A magas vérnyomás 3 fő oka

Nézzük hát meg, miként vesz részt a yoga mintegy vízvezeték szerelő ebben a szituációban. Számos oka lehet a magas vérnyomás kialakulásának. Ezek közül hármat fogunk kiemelni és megnézzünk, hogy a yoga melyik esetben hogyan segíthet rajtunk. Először mindegyikre ránézünk tudományos szemmel és majd a következő cikkben merülünk bele jobban az āsanák és prānāyama gyakorlatok részleteibe.

◦ A hipertónia (magas vérnyomás) egyik vezető okát azt hiszem nem is kell külön bemutatnom, ez a: stressz. (És azt hiszem, hogy ez az első, amire bárki rögtön tippelne is.)
◦ A második oka, amit tárgyalni fogunk, az az, hogy a korral egyre vastagabbak és merevebbek lesznek az erek. Természetesen ennek kapcsán szót fogunk ejteni, hogy milyen módon lehet a megtartani a vérerek rugalmasságát.
◦ A harmadik ok pedig szintén sokat emlegetett; ez a véredények leszűkülése – amit a koleszterin okozta elmeszesedés, illetve a lipidek (a szervezetben különben fontos szerepet játszó makromolekulák), amelyek felhalmozódása az erekben korlátozza a véráramlást, ezzel megnövelve a nyomást.

A stressz hatására…

A szervezetben a stressz hatására termelődő kortizol megemeli a vérnyomást azáltal, hogy beindítja a szimpatikus idegrendszert. Két része van a vegetatív idegrendszernek (a perifériás idegrendszer azon része, ami az önkéntelen testi funkciók működését irányítja, és tartja fenn az egyensúly a testen belül, illetve az elmében is), az egyik a szimpatikus, a másik a paraszimpatikus idegrendszer. Az előbbi váltja ki az úgynevezett „üss vagy fuss” reakciót, az utóbbi pedig annak az ellentétét, ahol a szervezet pihenése és az emésztési folyamatok kerülnek fókuszba.

fotó: drazenphoto

A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer funkciója és egyensúlyuk megteremtése

A szimpatikus idegrendszer megemeli a pulzust, megnöveli a vérnyomást és az összes energiát az érzékszervekhez és a harántcsíkolt izmokba juttatja, egyszóval felkészíti a testet egy veszélyes helyzet túlélésére. A mai világban ez lehet egy stressz, ami egy közelgő esemény, projekt miatt alakul ki, de akár a mindennapi kötelességek miatt is.

A paraszimpatikus idegrendszer ezzel szemben lelassítja a szívverést, csökkenti a vérnyomást és támogatja a relaxációt és a test felépülést, gyógyulását. Lehetővé teszi a tisztább gondolkozást és az átgondoltabb tetteket eredményez.

Jól látható, hogy mindkettőre szükség van, és a kettejük közti egyensúly lenne az ideális. Ám ha folyton egy kiélezett, stresszes helyzetben vagyunk az lassan tüneteket fog hagyni a testünkön is, és idővel krónikus magas vérnyomáshoz is vezethet.

Hogyan segít a yoga és a prānāyāma?

Itt lép be a képbe a yoga, főleg a prānāyāma, ami ugyanis aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert. Segít lecsendesíteni az elmét, lelassítani a szívverést és csökkenteni a vérnyomást. Ezek közül is elsősorban a hosszú kilégzések aktiválják mindezt a legjobban. Ezért is az a klasszikus légzés arány a prānāyāma gyakorlatokban, hogy a kilélegzések kétszer olyan hosszúak, mint a belégzések. Ugyan ezt a hatást āsanákkal is el lehet érni, ebbe pedig azok a gyakorlatok fognak beletartozni, amelyeket klasszikusan kilégzésre végzünk.

Köszönöm szépen a kitartó figyelmet, a következő cikkben folytatjuk a másik két okra felajánlott kezelési módszerek bemutatását, illetve szót ejtünk majd a konkrét gyakorlatokról is.

Forrás: Geetha M Kanthasamy – the Yogic lens
Borítókép: wichayada69