Jógainterjú Olasz Szilviával

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola idén hetedik alkalommal hirdette meg a példamutató jógaoktatók elismerésére alapított, országos Jógarádzsa Kiválósági Díjat, valamint a Jógarádzsa Közönség Díjat.

A Jógarádzsa Közönség Díjának odaítélése még hátra van, a jelöltekre a jógás társadalom tagjai szavazhatnak 2024.04.02. és 2024.06.07. között.
Ez alkalommal a Közönség Díjra jelöltek közül Olasz Szilvia mesél egy kicsit magáról. Kérlek, fogadd szeretettel Szilvi személyes jógatörténetét! 

JP: Mikor és hogyan találkoztál először a jógával?

Sz: Gyermekkorom óta a vallások terén voltak kérdéseim, egy darabig kerestem a válaszokat, majd csak éltem az életet: férjhez mentem, gyermeket neveltem. Aztán, amikor szinte már lemondtam a válaszokról, 2017-ben találkoztam a Krisna-tudattal és egyszeriben minden a helyére került. A jógaászanákat és légzőgyakorlatokat csak ezután kezdtem el intenzíven gyakorolni.

JP: Melyik volt az a pillanat, amikor eldöntötted, hogy jógaoktató leszel?

Sz: Érlelődött bennem a munkahelyváltás gondolata, és nagyon szerettem volna találni egy olyan szakmát, amely számomra szabadságot nyújt, de segíthetek vele másoknak. Egyszercsak egy tv műsorban láttam egy riportot egy amerikai lánnyal, aki jógaoktatóként megtestesítette mindezt. Szerintem akkor, általa kaptam meg a választ, hogy mi a teendőm.

JP: Kit tekintesz mesterednek?

Sz: Egyetlen mestert nem tudnék kiemelni, de mestereimként gondolok a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tanáraira, és minden olyan oktatóra, akik hitelesen képviselik a jógát és van szerencsém tanulni tőlük.

JP: A jóga mely elemeit gyakorlod?

Sz: A napi szádhanám részei a jáma– és nijáma elvek betartása, ászanák, légzőgyakorlatok, mantrameditáció és a szentírások tanulmányozása.

JP: Hogyan tudod beépíteni a hétköznapjaiba a jógát?

Sz: Szerencsésnek mondhatom magam e téren, mert amióta főállásban dolgozom jógaoktatóként, a mindennapjaim szinte teljes egészében a jógáról szólnak. Készülők az óráimra, van elég időm a saját gyakorlásomra, és van lehetőségem sok embernek segíteni az egészségmegőrzésben.

JP: Mit ad neked a jóga?

Sz: Mintha lenne egy varázslatos iránytűm, amely mindig megmutatja a helyes utat az életben.

JP: Melyik a kedvenc ászanád? És miért?

Sz: Gómukhászana a kedvencem a neve miatt. Elsősorban, mert Krisnával együtt én is szeretem a bocikat, és másodsorban szeretem ahogy mosolyt csal a jógásaim arcára amikor kimondjuk a póz nevét az órákon: “Tehénarcpóz”.

JP: Van olyan ászana, ami nehézséget okoz?

Sz: Szerintem minden ászana képes nehézséget okozni még annak is, aki naponta gyakorolja, hiszen mindegyik tartogat kihívásokat amikor feszegetjük benne a saját határainkat. Gondoljunk bele, hogy például rendszeresen eltöltünk 3 percet keresztezett lábú ülésben, de ha egyszer öt percet töltünk benne, vajon meg tudjuk csinálni ugyanazzal a mozdulatlansággal mint amikor 3 percet ültünk ugyanúgy?

JP: Mik a jövőbeni céljaid a jógaoktatással?

Sz: Folytatom a személyes oktatást a környezetemben élőknek, de szeretném, ha a nemrég létrehozott yogarena.hu weboldalamon keresztül még több emberhez eljuthatnék országos szinten is.

JP: A jóga mely területén szeretnél még fejlődni?

Sz: A mantrameditációban szeretnék több időt eltölteni és fejlődni.

JP: Mit üzennél azoknak, akik még soha nem próbálták ki a jógát?

Sz: Azt, hogy ne halogassák: induljanak el MOST életük legizgalmasabb utazásán! Lépjenek be a jóga csodás világába, ahol felfedezhetik belső békéjük és harmóniájuk forrását.

Remélem téged is lelkesítettek Szilvi szavai!

Nemsokára folytatjuk az interjúsorozatot a következő Közönség Díj jelöltjével, tarts velünk!
A két kategória díjazottjával pedig az ünnepélyes átadón, a VII. Tradicionális Jógaiskolák Fesztiválján találkozhatsz majd 2024. június 8-án, Budapesten az Akváriumban.