Pañca-prāṇa – a testet eltöltő 5 életlevegő (1.rész)

A prāṇa (prána) tudományával kapcsolatban a következő kérdéseket érdemes minden jóga iránt érdeklődőnek feltennie:

◦ Mi az a prāṇa?
◦ Miért fontos megértenünk, hogy mi a prāṇa?
◦ Miért fontos a prāṇa?
◦ Hogyan jut hozzá az ember?
◦ Hogyan hatja át a testet, milyen részekre oszlik?
◦ Hogyan hat a különböző szervrendszerekre a testben?
◦ Hogyan látja el a testet, mint összetett rendszert fizikai, energetikai és mentális szinten?
◦ Illetve ezek ismerete milyen módon lehet segítségünkre a mindennapokban?

Szóval mi is a prāṇa?

A prāṇa egy létfontosságú hatóerő, energia, ami a testben áramolva működteti annak összes cselekvését. Általa vagyunk képesek beszélni, járni, futni és mindenféle tettet végrehajtani. Nélküle nem lenne élet a szervezetben.

Akkor jól gondoljuk, hogy a prāṇa ugyan az, mint a lélegzet? Legtöbb esetben, amikor prāṇāyāma gyakorlatokat végzünk, mi is légzőgyakorlatokat csinálunk. Akkor hát ugyan azt jelenti a két fogalom?

Az ősi Haṭha Yoga Pradīpikā (Hatha Jóga Pradípiká) [1] írások állítása szerint a halál nem más, mint a prāṇa kilépése a testből. Egy halott test legjellemzőbb vonása, hogy nincs benne lélegzet.

Adódik a kérdés, hogy akkor a két fogalom felcserélhető-e? Igazából a prāṇa egy olyan éltető erő a testünkben, ami a lélegzetet használja járműnek, „hordozónak” a mozgáshoz. Vagyis, ha a járművünket karban tarjuk, a prāṇa szabadon tud mozogni a testen belül, és több energiával tudja ellátni azt. Szóval, a prāṇāyāma-gyakorlatok során  tulajdonképpen a lélegzeten dolgozunk azért, hogy a prāṇára hassunk.

fotó: microgen

Miért fontos mindezek ismerete?

Amikor iskolába jártunk, mindannyian tanultunk az emberi test felépítéséről. Ha jógagyakorlók vagyunk, vagy szeretnénk a jógát az életünk részévé tenni, megérteni a jóga anatómiáját – az emberi test felépítését jógikus szemlélettel –, nagyon lényeges ismerni az 5 prāṇát, ami működteti a testünket.

A jógában az anatómia és az élettan (fiziológia) túlhalad a csupán durva fizikai testet érintő tudáson, és messze túlhalad a finom fizikai testekre. Ezekre is részletesen kitérünk majd.

Honnan kapjuk a prāṇát? Talán a belélegzett oxigénből?

Igazából ez az univerzum öt eleméből származik. A föld eleméből a magunkhoz vett étellel, a víz eleméből a felvett folyadékokkal, a levegő eleméből a légzésünkön át felszívott oxigénből, a tűz eleméből a Napnak az energiájából, az éter eleméből a gondolatokon, és finom fizikai energiákon keresztül.

Tehát ami ebből alapvetően kitűnik, az az, hogy a prāṇa mindenhol elérhető a környezetünkben. A szervezetünk és annak hatékonyságán áll, hogy felvegye ezt a prāṇát a testünkbe az említett forrásokon át. Normális esetben a prāṇikus szükségletünk a táplálék- és folyadék bevitelünkön függ, de ugye van más elem is, amin keresztül prāṇához lehet jutni.

Az ősidők jógijai rendelkeztek azzal a képességgel, hogy felvegyék a prāṇát más forrásokból is, innen származnak azok a történetek, amiket a több napig étlen szomjan meditáló jógikról hallani.

Tehát ha tudjuk, hogy hogyan lehet a prāṇa más forrásait megcsapolni, nem fogunk annyira függeni az ételektől. Ezt az a tapasztalat is igazolja, hogy akik már elmélyedtek a különböző prāṇāyāma-gyakorlatban, vagy részt vesznek kurzusokon, elvonulásokon és a nap során többször is végeznek légzőgyakorlatokat, akkor észrevehették, hogy szinte alig éhesek, nincs akkora étvágyuk. Ez azért van, mert a szükséges energiát, prāṇát, más formában már felvették.

A következő kérdés, hogy hol van ez a prāṇa a testünkben?

Vannak számára utak, csatornák, amin keresztül mozoghat? Igen, bizonyos csatornákon keresztül mozog a szervezetben, de nem a durva fizikai testben keresendők ezek a csatornák, hanem a finomabb fizikaiban. Ezeket a csatornákat nevezzük nādiknak, amelyek az energia testben foglalnak helyet. Körülbelül 72000 nādi van a testben, amin keresztül a prāṇa áramlik.

Hol található a finom fizikai test?

Bevezetésként elmondhatjuk, hogy a védikus szemlélet szerint több burokból épül fel a testünk. Főleg az öt legfontosabbat ismerjük most meg, az 1 durva fizikait és a 4 finom fizikait. A legkülsőtől és legdurvábbtól a legbelső, legfinomabb felé haladva ezek a következők:

1. anna-maya-kośa (anna-maja-kósa) – a durva fizikai test (énkép)
2. prāṇa-maya-kośa (prána-maja-kósa) – a prāṇikus (asztrál test)
3. mano-maya-kośa (manó-maja-kósa) – elme burok,
4. vijñāna-maya-kośa (vidzsnyána-maja-kósa) – szellemi / értelmi (intelligenciához kötött) réteg,
5. ānanda-maya-kośa (ánanda-maja-kósa) – boldogság test (a védikus pszichológia – kauzális, vagy okozati testnek is nevezi).

fotó: https://mekosha.com/chapter-5-the-5-koshas/

(Ez a sorrendje a különféle testeknek nem azok elhelyezkedésén alapul, hanem a legdurvább felől a lefinomabb felé haladva sorakozik fel. A prāṇikus vagy asztrál test finomabb, a durva fizikai testnél, de a mentális test már az asztrálnál is finomabb, és így tovább egészen a lélekig.)

Mi a célunk a különféle gyakorlatokkal?

A pránikus (asztrál) test adja a kapcsolatot a durva fizikai vagy anyagi test és az elme test között.

A mi célunk a különféle gyakorlatokkal, hogy a prāṇát benn tartsuk a szervezetünkben. Amikor betegek vagyunk, kiürül belőlünk a prāṇa, és az asztrál test igazából úgyszólván kimerül, a pránikus energia szétszóródik a fizikai test körül.

Amikor egy beteg, zavart ember mellett állunk, szinte érezzük már a közelében lévő levegőn is, finom szinten, hogy a teste, elméje nincs jó formában, olyankor ezt a szétszóródott prāṇát érezzük. Más szóval, amikor képesek vagyunk a szervezetünkben tartani a prāṇát, a teljesítményünk fizikai és mentális szinten egyaránt javul.

Ez a prāṇa tehát, amint belép a testbe, 5 különböző vāyura (úgynevezett szélre, életlevegőre) oszlik és különböző működésről fognak gondoskodni. Őket hívják pañca-prāṇának (pancsa-prána).

Pañca-prāṇa (az 5 életlevegő)

Ez az öt életlevegő név szerint: prāṇa vāyu (prána váju), samāna vāyu (szamána váju), apāna vāyu (apána váju), vyāna vāyu (vjána váju), udāna vāyu (udána váju).

A következő cikkben ezeket fogjuk részletesen megnézni. 

[1]  15. századból való kézikönyv, amely a következő témákkal foglakozik: tisztító eljárások (ṣaṭkarma), testtartások (āsana), légző gyakorlatok (prāṇāyāma), energetikai központok (cakrák), zárak (bandhák), csatornák (nādik), pecsétek (mudrák).

Forrás: Dr. Tóth Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit : Jóga tiszta forrásból; Gheeta  M Kanthasamy: Jogic Lens 

Borítókép: GaudiLab