Több, mint 5000 évvel ezelőtt zajlott Kṛṣṇa és Arjuna között egy végtelen tanulságos párbeszéd, amit írásba foglaltak, ez a Bhagavad-gītā. Ennek az évfordulója az idén december 3-ra, vagyis most szombatra esik. Mivel ez az írás abszolút alapműnek számít a jóga világában, gondoltam érdemes pár szóban megemlékezni róla, illetve felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy igazán kedvező nap mindannyiunk számára. Nagyon különleges műről van szó, és talán érdemes egy kicsit tudatosítani azt, hogy mennyire szerencsések vagyunk, hogy eljutott hozzánk is, az otthonunkban tudhatjuk, és bármikor olvashatjuk. Hiszem, hogy aki akár csak egy kicsit is beleolvasott a Bhagavad-gītāba, már annak is sokat adott, a rendszeres tanulmányozása pedig – minden túlzás nélkül mondom – biztos, hogy megváltoztatja az ember életét.
Ha pedig még nem hallottál róla, vagy nincs meg neked, hátha éppen most kapsz kedvet hozzá akár a magad részére, akár egy szerettednek, aki érdeklődik egy lelkibb élet, egy magasabbrendű filozófia iránt.
A cikk végén találsz egy rövid videót is, amiben a Bhagavad-gītā 4 legfontosabb verséről esik szó, szerintem meghozza a kedvet az olvasáshoz és a tanulmányozáshoz, ami ezen a napon különösen áldásos tevékenység. Ahogy Indiában mondanák, jaya Bhagavad-gītā!
Híres személyek és a Bhagavad-gītā
A világirodalom kiemelkedő alakjai, írók, költők, de politikusok és filozófusok is a legmeghatározóbb olvasmányaik közé sorolták. Azt például tudtad, hogy Anglia miniszterelnöke, Rishi Sunak is a Bhagavad-gītāra tette le esküjét?
Beethoven kedvenc könyveként utalt rá. Rudolf Steiner e kötet tanításait a nyugati oktatásba szerette volna integrálni.
Hamvas Béla autodidakta módon megtanult szanszkritul, hogy eredetiben olvashassa. “Ha csak egyet kéne választanom a világirodalomból, annak a Bhagavad-gītānak kéne lennie” – írta A száz könyv című esszéjében, amelyben a történelem 100 legnagyobb hatású művét igyekezett összegezni. “A Föld legszebb filozófiai költeménye.“
“A Bhagavad-gītā szanszkrit hősköltemény minden idők legélvezetesebb olvasmánya” – írta Gárdonyi Babitsnak, Babits pedig megkérte Weöres Sándort, hogy fordítsa le magyarra, aki így nyilatkozott India Bibliájáról: “Nagy divat volt itt Pesten a Bhagavad-gītā. Úgy olvastuk, mintha a világ minden titka benne volna.“
Gandhi pedig így beszélt róla: “Amikor kételyek gyötörnek vagy csalódás ér, és már a remény halvány sugarát sem látom, a Bhagavad-gītāhoz fordulok. Rálelek egy-egy versre, megnyugszom, és hamarosan mosolyra derül arcom a tengernyi bánat közepette. Akik a Gītā tanításain elmélkednek, szüntelenül megújuló örömöt és nap mint nap új felismeréseket meríthetnek e műből.”
Amit érdemes tudni a Bhagavad-gītāról
India leghíresebb és legfontosabb könyve, melyet a védikus tudás esszenciájának is neveznek, szanszkrit nyelven, 18 fejezetben, 700 versen keresztül mutatja be a különböző jógafilozófiákat, amelyeknek gyakorlásával kapcsolódhatunk Istenhez. Gyakorlatilag az egyetlen olyan ősi, a Védák lényegét feltáró mű, amely eljutott a világ szinte minden pontjára és több mint 75 nyelvre fordították már le.
Noha a Bhagavad-gītā számtalan kiadást megért már, és rendkívül széles körben olvassák önálló könyvként, eredetileg a Mahābhārata, az ősi szanszkrit történelmi eposz egyik fejezete. A Mahābhārata egészen a jelenlegi Kali-korszakig felöleli az eseményeket. E kor kezdetén, mintegy ötezer évvel ezelőtt történt, hogy Kṛṣṇa és Arjuna között lezajlott minden idők legnagyszerűbb filozófiai és vallási dialógusa, egy hatalmas testvérháború kezdete előtt. E párbeszéd írásba foglalása a Bhagavad-gītā.
A Bhagavad-gītā célja és különlegessége
A Bhagavad-gītā célja az, hogy kiszabadítsa az emberiséget az anyagi létezés tudatlanságából.
Az embereket – különösen ebben a Kali-korban – Kṛṣṇa külső energiája bűvöli el, s azt gondolják, hogy az anyagi kényelem fokozásával mindenki boldog lehet. Nem tudják, hogy a külső, anyagi természet rendkívül erős, hiszen szigorú törvényei mindenkit erősen megkötöznek. Az élőlény Isten boldog szerves része, így természetes feladata az, hogy közvetlen szolgálatot végezzen Neki. Az illúzió hatására az ember úgy akar boldog lenni, hogy a legkülönfélébb módokon saját érzékkielégítésére törekszik. Ez azonban sohasem teheti boldoggá. Saját anyagi érzékeinek kielégítése helyett Kṛṣṇa érzékeit kell elégedetté tennie. Ez az élet legmagasabb rendű tökéletessége.
Ha pontosan nem érted ezt elsőre, az teljesen normális, nem éppen egy könnyed téma, és az “élet legmagasabb rendű tökéletessége” eléréséhez hosszú út vezet. Mind tartunk valahol. Csak kezd el olvasni Kṛṣṇa és Arjuna beszélgetését, Ők pedig segíteni fognak lépésről lépésre közelebb kerülni egy mélyebb megértéshez és megvalósításhoz.
A Bhagavad-gītā minden lelki tudás lényegét tartalmazza, Maga Isten, Kṛṣṇa szavai, ennélfogva szinte más lelki irodalomra nincs szükségünk, elég, ha rendszeresen és figyelmesen halljuk és olvassuk a Bhagavad-gītāt. Jelenleg az emberiséget annyira lefoglalja a mindennapi élet, hogy alig van ideje bármit is olvasni. De, ha választanod kell, ezt a különleges írást, a Bhagavad-gītāt semmiképp se hagyd ki.
Ha érdekel a könyv és szeretnéd, akkor ide kattintva meg is tudod vásárolni: https://jogapont.hu/kiadvanyok/