Fekvő cipészpóz – Ennyi jó hatással rendelkezik ez az ászana!

Szűcs Ilona szakdolgozatából készült cikkében a szupta-baddhakónászana, azaz a fekvő cipészpóz durva- és finomfizikai testre, valamint a tudatra gyakorolt hatásait mutatja be.

A fekvő cipészpóz egy passzív, pihentető ászana. Miközben a lágyéki rész nyújtását idézi elő, erősíti a láb és a csípő körüli izmokat. Az ászana javítja a medence, így a hasi szervek vérellátását, ami által javul a kismedencei szervek oxigén- és tápanyagellátása, illetve a medence tágulása a saját izomzattal nem rendelkező belső szervek számára nagyobb teret biztosít.

Az indiai kultúrában az ászanák közül számos testtartást megfigyelhetünk a hétköznapokban manapság is. A földön való ülés, így az ülő pozíciók a mai napig jellemzően használt testhelyzetek. A cipészpóz név az indiai társadalomban a cipészek által felvett ülő helyzetre utal, amelyben elhelyezkedve a mesterek cipőket készítettek és javítottak. Talpaikat egymáshoz simítva használták a munka folyamán, s így dolgoztak naphosszat. E lábtartásnak a fekvő helyzetben felvett változata a szupta-baddhakónászana.

Szupta-baddhakónászana jelentése: szupta – elaludt, baddha – köt, kóna – szög, ászana – ülés, ülőhely, szupta-baddhakónászana – fekvő kötött szög ászana. A magyar nyelvű jóga témájú könyvekben, szakmai leírásokban megtalálható a fekvő cipészpóz, a fekvő pillangótartás megnevezés is.

A durva anyagi testre gyakorolt hatás

A medencetájék véráramlását fokozva javítja a hasi szervek vérellátást, így javítva a szervek oxigén- és tápanyagellátását, csökkentve a nőgyógyászati és emésztési panaszokat. A frissítő nyújtás közben, a mély hasizmok folyamatos masszázsa által is hatással van a saját izomzattal nem rendelkező hasi szervekre, amelyeknek így támogatja a méregtelenítését, javítja a has területén a nyirokkeringést. Az ülőmunka után rendkívül jótékony hatású, megnyújtja az ágyék és a comb izmait.

Nagyon pihentető ászana, ugyanakkor stimulálja a vérkeringést, tágítja a leszűkült vérereket, ezáltal jótékony hatással van a szívre is. Nyitja a mellkast, teret biztosít a mellkasi szerveknek, hatékonyabbá teszi a légzést. A légzés elsősorban mély hasi légzés, amely szintén hatással van a rekeszizom mozgása által mind a hasi, mind a mellkasi szervekre.

A rekeszizom összehúzódásakor masszírozza a hasi szerveket, majd elernyedésekor a tüdő alsó részét a mellkas irányába terelve masszírozza a mellkasi szerveket, így a tüdőlebenyeket és a szívet is.

A csípő körüli izmokat, inakat hatékonyan erősíti és nyújtja, aminek következtében növekszik a medence stabilitása. Mivel a felsőtest teljes súlya a medencére nehezedik, nagyon fontos szerepe van a medence állapotának a testtartásban. A gerinc deréktáji túlzott lordózisát a négyszögletű ágyéki izom nyújtásával csökkenthetjük, amelyben a szupta-baddhakónászana hatékony segítség lehet. A csípőízületben a combcsont fejének kimozgatásával és a körülötte lévő szalagok megnyújtásával nő az ízület mozgásterjedelme. A megerősödött szalagok és izmok pedig lehetővé teszik, hogy mozgás, járás, esetleg sportolás idején ne keletkezzen feszültség, fájdalom a terhelés közben, mivel a combcsont feje és a vápa között megtartják az optimális távolságot.

Stimuláló hatással van az alhasi szervekre, köztük a nemi szervekre is. Női és férfi gyakorló esetén egyaránt kifejti pozitív hatását, így a méhre, a petefészkekre, illetve a prosztatára is. Fokozza a nemi mirigyek és a nemi szervek működését, megakadályozza a nemi működések gyengülését. Enyhíti a menstruációkor jelentkező kellemetlen tüneteket és az ülőidegfájdalmat. Segít csökkenteni a menopauza tüneteit és a fehérfolyást. Helyére segíti az elcsúszott méhet. Jó hatása van meddőség esetén. Stimulálja a veséket, felfrissíti azokat, és a vizelettartási problémák esetén is jótékony hatású. A menstruáció idején előforduló húgyhólyaggyulladás hatékony kiegészítő terápiája lehet, mivel ellazítja a húgyhólyagot, enyhíti a megjelenő égő, viszkető érzést és a gyakori vizelést. Hasznos kimerültség esetén, alacsony vérnyomásra és hasi ernyedtség esetén is alkalmazható. Az ászanában elhelyezkedve a mellkas pozíciójából adódóan javul a vérkeringés, a rekeszizomra lazító hatással van, így finomabbá teszi a légzést. A légzőgyakorlatok előtt felvéve nyugtató hatású az elmére, kitágítja, ellazítja a tüdőt.

A test energetikai rendszerére gyakorolt hatás

A védikus szentírások szerint a prána a nádíkban, láthatatlan csatornákban áramlik. A vérkeringéshez vagy az idegrendszerhez hasonlóan a teljes testet behálózó csatornarendszer, amelynek legfontosabb központi eleme a szusumná-nádí, amely a gát területéről, a nemi szervek gyökerétől ered és a fejtetőig tart, s a gerincoszlop mentén helyezkedik el. Két oldalán az idá-nádí és a pingalá-nádi spirálisan veszi körbe. A három nádí a gerinc mentén, hét helyen találkozik egymással. Ezeken a találkozási pontokon energiaközpontok alakulnak ki, amelyeket csakráknak nevezünk. A csakrák alkalmasak a prána külvilágból való felvételére és a leadására is. A csakrák az életenergia felvétele és leadása által szabályozzák a szervek, illetve az adott területek működését, így segítve a test és az elme egészségét.

A jóga-gyakorlás egyik célja, hogy a két nádíban kiegyensúlyozza az energiaáramlást, és a szusumná-nádíban zavartalanná váljon az áramlása. A csakrák tisztítása, energetizálása az ászanák, a pránájáma gyakorlatok és a meditáció által valósítható meg.

A szupta-baddhakónászana gyakorlása a gyökércsakrát, a nemicsakrát és a szívcsakrát harmonizálja. Energetizálja az egész testet. Feszültségoldó hatású, amelynek köszönhetően a test energiaáramlása kiegyensúlyozódik. A prána áramoltatását a kitartott pozícióban a hasi- vagy rekeszlégzéssel, vagy a teljes jógalégzés segítségével még intenzívebbé tehetjük.

Az ájurvéda holisztikus életmód, amely nem csak a gyógyításra fókuszál, hanem nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre is. Többféle testtípust különböztet meg, amelyeknek a váta, pitta, kapha energiák (dósák) határozzák meg a sajátosságait. A dósák hatással vannak a vérkeringésre, az emésztésre és a kiválasztó rendszerre. Amennyiben a dósák közül valamelyik túlsúlyba kerül, akkor az egyensúly elvesztése miatt betegség alakul ki. A dósák kibillenését okozhatja az étkezési-, alvási szokásaink megváltoztatása. Ezek az energiák folyamatosan áramlásban vannak a testünkben, mégis mindháromnak jellegzetesen helye van a testben; így a váta a köldök alatti részben, a pitta a köldök és a szív között, míg a kapha a szív fölött helyezkedik el. Ez az elrendeződés biztosítja, hogy hatásuk egymásra nézve összhangban legyen és így biztosítsák a testben az optimális életfeltételeket. Összhatásuk által kiegyensúlyozottá válik az agni (emésztő tűz), a sejtanyagcsere. Ájurvédikus alkatunk jellegzetes jegyeket mutat, jellemzően egy dósa határozza meg azokat.

A dósák egyensúlyának fenntartásában, illetve a betegségek kezelésében is segítségünkre lehetnek a jóga ászanák. Az ájurvéda minimum napi fél óra időtartamban, a különböző testtípusokhoz, különböző ászanák végzését javasolja.

A szupta-baddhakónászana póz a csípőnyitás és a homorítás egyszerre történő megvalósítása által mindhárom dósára hat. Ennek következtében az ászana harmonizálja az energia megfelelő eloszlását a dósák helyén.

A tudatra gyakorolt hatás

 Jógikus megközelítésben a finom fizikai test vagy mentális test/anyagi tudat (csitta), amelynek részei az elme (manasz), az intelligencia (buddhi), és a hamis ego (ahamkára). Az ember pszichikai megnyilvánulásaiért a mentális test a felelős.

Az ászana-gyakorlással fejleszthető a figyelem, a fegyelem és a koncentráció. Segít a tudatosság kialakításában, személyiségfejlesztő hatása van. Alázatra, türelemre, követésre és lelkesedésre nevel.

A szupta-baddhakónászana nyugtatóan hat az idegrendszerre, enyhíti a stresszt, a feszültséget, megszünteti az enyhe depressziót, elűzi a fáradtságot, az álmosságot. Jótékony hatással van a teljes vegetatív idegrendszerre.