Ahogy az évek telnek, észrevesszük magunkon, hogy a memóriánk már nem a régi, a koncentrációnk könnyebben meginog és akár az intelligenciákban is visszaesést tapasztalhatunk. Ez legfőképpen akkor válik feltűnővé, ha egyáltalán nem tornáztatjuk az agyunkat, és csak a mindennapi rutinunkkal vagyunk elfoglalva. Szerencsére a jógának nagy eszköztára van, hogy ezt lelassítsuk, megállítsuk, sőt ha időben lépünk akár még fejleszthetünk is magunkon, még mielőtt a folyamat elkezdődik.
Jelen esetben nem feltétlen jógapózokra kell gondolni. Sokan csak az ászanákat látják a jógázásban, esetleg a légző gyakorlatokat még ismerik. Viszont ezek csupán egy kis töredékei a jóga összességének.
Patandzsali 8 lépcsőfoka
Legtöbbször Patandzsali jóga-szútráira hivatkozunk, ha a jóga teljességét szeretnénk bemutatni. Ő 8 lépcsőre osztotta fel a jógát, melyből egy maga a pránájáma, vagyis a légző gyakorlatok, és egy másik az ászanák, vagyis a jógapózok. Mint láthatjuk, még van további 6 eleme a jógának, ami nincs annyira előtérbe jelyezve.
A 8 lépcső nevezetesen:
Yama (jama) ‒ a szabályozó elvek
Niyama (nijama) ‒ az személyes előírások
Āsana (ászana) ‒ fizikai testtartások
Prāṇāyāma (pránájáma) ‒ a légzés szabályozása
Pratyāhāra (pratjáhára) ‒ az érzékek visszavonása
Dhāraṇa (dhárana) ‒ koncentráció
Dhyāna (dhjána) ‒ a meditáció
Samādhi (szamádhi) ‒ a tiszta tudatosságban való elmélyülés.
Tekinthetünk úgy is ezekre, mint egészségmegőrző egységek csoportjára. A yama és niyama elősegíti a társadalmi és szociális jólétünket, az āsana és a prāṇāyāma segíti, hogy a fizikai testünkben érezzük jól magunkat. A pratyāhāra, a dhāraṇa és a dhyāna pedig a mentális egészségünket hivatott megtartani. Végül pedig a samādhi, a jóga végcéljának is tekinthetjük, mint maga a spirituális felemelkedés.
Dhāraṇa a gyakorlatban
Ezek közül a dhāraṇa eszközei adhatnak megoldást a koncentrációnk fejlesztésére és a memóriánk romlásának javítására, megelőzésére. A dhāraṇa koncentrációt magába foglaló fogalom, a befele fordulást és az elme egyhegyűségét, egy pontra való koncentrálását jelenti. Az elme egy bizonyos pontra történő fókuszálását fejezi ki, ami még nem maga a meditáció, de az alapja és elengedhetetlen előfeltétele. A gyakorlatai sok esetben még egy külső tárgyra való fókuszállással elmélyíthetőek. Lehet az a légzésed, egy pont, egy tárgy, egy kép megfigyelése, vagy egy gyertya lángjának a tánca. Nézzünk néhány lehetőséget.
Az egyik módszer a gyakorlásra, hogy kényelmes pózban elhelyezkedve egy olyan tárgyat teszel magad elé, melyet sokáig tudsz vizsgálni. Lehet ez egy szent kép, vagy mint fentebb írtam a gyertya lángja, vagy például egy tóparton a víz felszínének hullámzása. A hullámzó víz és a táncoló láng mozgása lehet zavaró is, nekem személy szerint segít abban, hogy jobban bele tudjak mélyedni a koncentráció állapotába. Maga az egyenletes, de ismétlődő mozgás is egyfajta flow élményt okoz, és jobban leköti a figyelmem. Akit viszont ez elvisz, neki inkább a fix tárgy megfigyelését javaslom. Például rajzolj egy spirált egy lapra, melyet szemmagasságba elhelyezve figyelsz, pont a közepére koncentrálva.
Természetesen bármit választhatsz, azonban azt ne feledd, hogy ha lelki tartalmú dolog kerül a figyelmed középpontjába (pl. mahá-mantra írott formája vagy Istennek egy számodra kedves formája, stb.), azzal nem csupán a tested és az elméd “edzheted” , hanem a tudatodat is segít felemelni. Így a lehető legtöbbet tudod kihozni a gyakorlásból.
Image by rawpixel.com on Freepik
A prāṇāyāma, mint koncentrációs figyelempont
A prāṇāyāma is alkalmazható, mint koncentrációs figyelempont. Ehhez szükséged van a légzőgyakorlat olyan szintű elsajátítására, hogy már magát a gyakorlatot, nem kell erősen figyelve irányítanod, hanem a tested már szinte önkényesen végzi a kiválasztott prāṇāyāmát. Ha ez a szint megvan, ami néhány hét folyamatos gyakorlással elérhető, már tudod a fókuszpontot mozgatni, és ahelyett, hogy a légzéstechnikádat figyelnéd, magára a légzés áramlására tudsz figyelni. A ki- és a belégzés áramlása lehet a középpontban.
Ez módszer megadja a terepet a koncentráció elsajátítására, ugyanis a légzés figyelése közben könnyedén el lehet jutni arra a pontra, hogy minden mást kizársz a környezetedből. Mivel csukott szemmel végezhető, így alapvetően kiiktatsz egy érzékszervet. Ebből a szempontból nézve ez egy könnyebb módszer, ellenben megvan a fent írt előfeltétele.
Mi az a dristi és hogyan alkalmazhatod?
Végezetül olyan ászanákat is gyakorolhatsz mely során a dristi alkalmazható számodra. A dristi a szem koncentrálása egy pontra, hasonlatos ahhoz, amelyet az első pontnál is alkalmaztunk. Ha egy jógapózban a megfelelő pontra koncentrálod a tekinteted, az stabilitást ad a pózban, és segít az elmélyítésben. Válassz egy olyan pózt, amelyet kényelmesen, hosszan ki tudsz tartani.
Példának vegyük a ülésből előrehajlást (paścimottānāsana), mely egy könnyen kivitelezhető póz. Tekinteted lehet lefelé a térded irányába, de kipróbálhatod azt, hogy a nagylábujjadra fókuszálsz. Ha még néhány percig így maradsz, ebben a pózban, és minden kilégzésnél picit mélyítesz is a pózon, lebontás előtt lényegesen mélyebbre fogsz tudni menni a pózban. Ez egyrészt annak lesz köszönhető, hogy belelazulsz a pózba, másrészt a koncentrációd nem arra fog fókuszálni, hogy erőből mélyítsd a pózt. Ennek hatására az izmaid is ellazulnak, és az ászana könnyebbé válik.
Miben segíthet téged mindez?
A dhāraṇā gyakorlása egy fontos és elengedhetetlen folyamat a kiegyensúlyozott élethez, viszont fontos megjegyezni, hogy ahhoz hogy a törekvésünk sikeres legyen, a koncentráció mellett fontos, hogy az érzékelésünket vissza tudjuk vonni, ha úgy tetszik, az érzékszerveinket kikapcsoljuk. Ez maga a pratyāhāra, vagyis az érzékek visszavonása. Ezt a két lépcsőt érdemes együtt gyakorolni, és miközben egy pontra koncentrálunk, minden mást kizárunk. Ezáltal felkészítjük magunkat a befelé fordulásra, és a következő lépcsőfok megugrására, ami a meditáció maga.
Photo by Jared Rice on Unsplash
(Borítókép:yanalya on Freepik)