Ájurvédikus praktikák a téli jóllétért

A november ugyan még kora őszies hangulatban telt, de most épp, amikor ezeket a szavakat pötyögöm, épp szakad a hó. Juhuhuu! Jó, persze, értem én, hogy a tél járhat hóval, és régebben ez természetes is volt, de a helyzet az, hogy az utóbbi években ezek a kis csodaszép pihécskék mégiscsak kuriózumnak számítottak. Úgyhogy mégegyszer, juhuhuu! Na, de a lényeg nem is ez, hanem, hogy egyik pillanatról a másikra belesuhantunk a télbe, és pelyhekkel vagy nélkülük, de az évszakváltás továbbra sem könnyű a szervezetünknek.

Hogy milyen módokon tudod támogatni a tested egészségét, hogyan lehet több energiád, békés elméd és vidám hangulatod ebben a néhány hónapnyi szürkeségben is, ebben segít az ájurvéda, és a mi legkedvesebb ájurvéda szakértőnk, Károlyi Bánki Viktória.
Nézzük hát milyen értékes tudással és hasznos tanácsokkal lát el bennünket Vikó a télre!

Az ősz után még hidegebbé válik a levegő, ugyanakkor az eléggé változó, hogy mennyire lesz száraz vagy épp párás az idő. A téli évszakra egy minőség jellemző – csak a váta, pitta vagy kapha -, vagy vegyesen vannak jelen?

Vikó: Az élet sosem egyszerű, de azért nem is túl bonyolult. Télen a váta és a kapha dósa is megemelkedhet, ha száraz, szeles hideg idő van, az a vátát veszi igénybe, ha inkább nedves, ködös az a hideg, ott a kapha dósa megemelkedésére lehet számítani.

Melyik alkatnak mit javasolsz, mire figyeljen leginkább a téli időszakban?

Vikó: A vátásabb alkattal rendelkezők, akik vékonyak, fázósak, kicserepesedő bőrrel, és változékony emésztéssel küzdhetnek ilyenkor, figyeljenek a folyadék bevitelre! Fontos még, hogy ez is, mint minden körülöttük, legyen meleg! Meleg ital, meleg főtt és fűszeres étel, meleg cipő, ruha, paplan! Napi többször egyen kevesebbet, akkor nem lesz megterhelő, jöhetnek a bögrés levesek, főzelékek, rakottak. Nálunk bevált ilyenkor, hogy krémleveseket (dhál) töltünk a termoszba tea helyett, így egész nap bármikor, bárhol forró és tápláló ételhez juthatunk. Elég egy pogácsa, zsemle, vagy lepény hozzá, és máris minőségi ételt ehetünk. Ez a váta egyensúlyát nagyban segíti megőrizni, és nemcsak a váta alkatúaknál.

A pitták elég jól bírják a telet, sokuk alig várja a havat, hogy síelhessen, snowboardozzon, vagy legalább szánkózhasson! Ők nem olyan fázós típusok. Sokszor pont azért fáznak meg, mert túl sokat megengednek maguknak – mondjuk nincsenek rendesen felöltözve. Pedig, ha a hidegben ücsörögnek, ők is ugyanúgy felfázhatnak. Erre ügyeljenek, hogy csak ésszel a hidegben! Bár jó az immunrendszerük, de a fertőzésekre ők is fogékonyak. A téli betegségek (nátha, orrfolyás) ritkábban, de a bakteriális, vagy vírusos betegségek (a mandulagyulladástól az influenzáig) annál inkább elérhetik őket.

Az általános immunerősítésre nekik is oda kell figyelniük, a vitamin és ásványianyag pótlás, főként a vas, amiből alkatukból kifolyólag kimerülhetnek, pótolni kell! Az echinacea (amit cseppekben könnyen adagolhatunk) mindenkinek jó, de a pittáknak, kapháknak kifejezetten.

A kapháknak ez az időszak igazi kihívás, hiszen belső késztetésük van arra, hogy bevackoljanak és minél kevesebbet mozogjanak, téli álmot alhassanak. Ez a késztetés, ha elharapódzik rajtunk a tél folyamán, egyrészt depresszióhoz, másrészt túlsúlyhoz vezethet.

A kapháknak is fontos, hogy télen csak főtt, fűszeres ételeket fogyasszanak, melegen öltözzenek, de a legfontosabb, hogy a hideg ellenére is sokat legyenek friss levegőn, sokat sétáljanak, kiránduljanak, mozogjanak!

Image by Freepik

Megosztanád velünk a kedvenc téli tea receptedet, és elmondod miért ez az? 

Vikó: Én leginkább itthon termő virágokból készült teákat fogyasztok. Egész évben gyűjtjük őket, hogy aztán más évszakban is rendelkezésünkre álljon. Persze ma már bárhol kapunk jó minőségű gyógynövényeket, gyógyszertárban, bioboltban, herbáriákban is megvehetjük. Télen is így van ez, a virágok mindent visznek! A kedvencem a feketebodza virág, hársfa virág és fehér akác virágból készült keverék. Nem csak akkor segít, ha köhögünk, megfáztunk, fáj a torkunk, hanem megelőzésnek is pompás, az isteni ízéről nem is beszélve!

Szerinted melyik a 3 leghasznosabb gyógynövény/fűszer a testünk számára ebben az időszakban, és melyiket hogyan tudjuk hasznosítani?

Vikó: Szerintem a gyógynövényeket amíg megelőzésről van szó, érdemes váltogatni. Ha valami konkrét célunk van, akkor is csak kúrákat csinálunk, akár teáról, akár kapszulákról van szó. Egy általános ájurvédikus kúra 40 nap. Szóval, nem szedünk semmit folyamatosan, inkább hol ezzel, hol azzal erősítjük a szervezetünket.

De, ha mégis ki kell emelni hármat, akkor az első mindenképp a feketebors. Az ájurvéda nagyra tartja mind a méregtelenítő, mind a nyákoldó, kapha mentesítő hatása miatt. Ma már nálunk is ismert az a képessége, hogy segíti a hatóanyagok beépülését (piperin). Jó vivőanyaga a méz, ami szintén segít a felsőlégúti betegségekben, illetve kicsit ellensúlyozza a bors csípős és szárító hatását. Ez elsősorban a kapha alkatúaknak, vagy az akut kapha betegségeknél nyújthat segítséget.

A másik, ami kihagyhatatlan az a gyömbér. A vátáknak, kapháknak frissen ajánljuk akár teának, akár fűszerként használják. De ilyenkor még a pittáknak is használ, csak ők inkább a szárított, őrölt formájában alkalmazzák. Ezen a módon is nagyon hatékony, akár vírussal, akár baktériummal állunk szemben, de közben nem emeli meg úgy a pittát.

A harmadik, talán kevésbé közismert fűszer, az az aszafoetida, vagy másnéven hing. Erős aromája miatt hívják ördöggyökérnek, vagy bűzgyantának is. Ha már idényszerű egészségmegőrzés, akkor a december a vékonybél időszaka, az aszafoetida pedig remek gyógyszere a vékonybélnek. Mivel gyanta, eléri ezt a szervünket is az emésztés folyamán, és táplálja azt.

A jóga gyakorlói is gyakran használják, hiszen aki a szattvikus életre törekszik, előbb-utóbb belebotlik abba az ajánlásba, hogy kerüljük a hagymaféléket, mert azok tamaszikus, radzsaszikus energiát hordoznak. Könnyű ezt mondani Magyarországon… de mi egy „makói” nemzet vagyunk, az ételeink fele úgy kezdődik, hogy végy 2-3 hagymát… A jó hír azoknak, akik szeretik a magyar ízeket, de a szattvikus elveket is szeretnék követni, hogy az aszafoetida hihetetlenül hasonlít a vöröshagyma ízére! Sőt, ha egy kis zellert teszünk hozzá, hasonlít a lila hagymára, ha pedig tormát, akkor a fokhagymára.

Hogyan étkezzünk ilyenkor, mit javasolsz, mi az, ami megkönnyítheti testünk működését és mi az, amit mindenképp hanyagoljunk ebben az időszakban? 

Vikó: A nyers és hideg ételeket mindenképp érdemes kerülni, de legalább csökkenteni. Ez már a lekvárok, kompótok, befőttek időszaka, nem erőltetjük a salátákat. Viszont helyette jöhet a hordós káposzta, a hordós csalamádé, és a csíranövények.

Image by Freepik

Az őszre ajánlottad a test olajozását, ezt a módszert télen is érdemes alkalmazni? Ha igen, milyen olajokat javasolnál? 

Vikó: Az abhyanga mindig remek, hiszen segíti a testünk minden működését. A harmónikus test mind a tudatunkra, mind az érzelmeinkre hatással van, ami szintén segíthet ebben a sötét és depis időszakban. Röviden: stresszoldó.

A szezámolaj ilyenkor mindenkinek jó, ha masszázsról van szó. És hozzáteszem – mint mindig -, hogy ha nem tudunk rendszeresen olajos masszázsra járni, mi is olajozhatjuk magunkat otthon, ha nem is ugyanaz, de nagyon sokat segít!

A jógával kapcsolatban is tudnál segíteni? Mindhárom testtípus ugyanazokat a jógagyakorlatokat végezze a tél során, vagy mindenkinek más tesz jót?

Vikó: Én hiszek az alkatonkénti, sőt még azon belül is tovább finomítható különbségekben. De ami általánosítható, hogy ilyenkor télen sokkal több durvafizikai terhelésnek tehetjük ki a testünket, mint a hőségek idején. Ilyenkor a tüzes alkatok is több tűzemelő gyakorlatot végezhetnek, akár az ászanákról, akár a pránájámáról legyen szó. Ilyenkor többet kellene mozognunk és meditálnuk, hiszen még a nyugati kutatások is alátámasztják, hogy boldogsághormonokat termelnek ezek a tevékenységek, főként egy napfényhiányos időszakban.

A hot jógával mi a helyzet, elég jól hangzik a hidegben egy kis “hotság”, de valóban jó lesz az nekünk?

Vikó: A vátáknak, kapháknak mindenképp. De a tüzes alkatoknak el kell dönteniük, hogy mennyire van szükségük fűtő módszerekre. Persze ők is megtehetik, de ha rosszkedvűek, dühösek, kritikusak és pattanásosak lesznek, lehet, hogy túltolták.

És még egy mumus kérdés. A meleg haboskakaó szinte elválaszthatatlan a téli (és majd karácsonyi) hangulattól. Mennyire egészségtelen a szürcsölgetése?

Vikó: Attól függ mennyi és milyen cukor van benne.

Nem a kakaóval hanem a sok édességgel lehet inkább problémánk. És nem, nem az a 2-3 kiló a probléma, amit ilyenkor magunkra kaphatunk (azt majd ugye lehotjógázzuk januárban), hanem, hogy nyákosít, taknyosít, köhögéseket erősíthet. Ha túltoljuk az édességeket, megágyazunk a téli betegségeknek.

A haboskakaó szerintem is kihagyhatatlan, de ne használjunk finomított cukrokat (fehér cukor), ott a méz, juharszirup, nádcukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, ezek természetes cukrok, ezeket könnyebben hasznosítja a szervezetünk. Én magam nem fogyasztok cukrot egyáltalán. A karácsonyi sütemények így is számtalan mennyiségben készülnek napokig, csak a fele nádcukorral, a fele pedig sztévia alapú édesítőszerrel. Szóval ebben is lehetünk tudatosak… sokmindent lehet, csak mértékkel!

Fotó: Julia Larson

Borítókép: gpointstudio on Freepik