A tükör használata a jóga közben egy megosztó dolog. A sok irányzat és elgondolás a jógát nagyon sokrétűvé teszi, és az is biztos, hogy nincs két ugyanolyan jógastúdió, ahogy két egyforma tanár sincs, sőt még két teljesen azonos jógaóra sem. Így a jóga nem csupán a nagyvonalakban különbözik hely, oktató és idő függvényében, de az apró részleteiben is rengeteg eltérést találunk.
Alapvetően a tradícióban fel sem merül a tükör használata, így nincs igazán megemlítve vagy tiltva ilyen eszköz használata. Ennek ellenére a legtöbb stúdióban főleg, amelyek kifejezetten csak jógára szakosodnak, nem használnak tükröt, aminek több oka is van. Viszont olyan termekben, ahol nem csak jógát, de egyéb foglalkozásokat is tartanak, mint például pilátesz, gyakorta helyeznek el tükröt. Így természetesen találkozhatsz olyan órával, ahol jelen van a tükör, de nem használja az oktató aktívan, nem vonja be az órába. Ellenben előfordul az is, hogy van, ahol egyes pózoknál ilyen-olyan módon használják azt.
Mint ahogy mindennek az anyagi világban ennek is van előnyös oldala és pozitív hozadéka, viszont könnyen előfordulhat, hogy ahelyett, hogy előre lendítené, csak visszatart vagy komplexusokat alakít ki bennünk, ha látjuk magunkat a tükörben jógázni. Ez sok mindentől függhet, hangulatunktól, személyiségünktől, céljainktól és akár a motivációnktól is. Lássuk miért is lehet jó, vagy éppen rossz, ha olyan teremben jógázunk, ahol van tükör, vagy otthon figyeljük magunkat a nagyszekrény tükrében.
A tükrök lehetnek zavaróak
Ez az első és legfontosabb ellenérv a tükrökkel szemben. A jóga gyakorlása közben meg kell tapasztalnod magad, a mozgásodat és a koordinációdat. Törekedned kell a befelé figyelésre, és elsajátítani azt. Ezen keresztül megtapasztalni a tested kontrollját.
A tükörképedet látva nagyon könnyű elkezdeni azon aggódni, hogyan nézel ki, és elfelejtkezni arról, hogyan érzed magad. Ez könnyen visszavetheti az önbecsülésed. Hiába dicsér meg a tanár, hogy ügyes voltál, ha látod magad és nem hiszed el neki. Ő látja a fejlődésedet, de te nem feltétlenül. Elkezdesz sokkal kritikusabban nézni magadra, és ez könnyedén a kedved szegheti, mindemellett az elvárásaidat is magasra tornászhatja, ami főleg a kezdeti időszakban semmiképpen sem kifizetődő. Ezeken túl pedig még inkább a jógázó társaidhoz is fogod mérni magad, főképpen, ha látod a tükörben, hogy neked nem megy annyira, mint ahogy azt elképzelted.
Fotó: Freepik
Csak a fizikai lényedet reflektálja
A jógával az egyik fő célunk, hogy megtaláljuk önmagunkat. Ha folyamatosan egy tükörben látjuk a testünk, még inkább azzal azonosítjuk lényünket, és teljesen eltérít a valódi céltól. Mindemellett, miért lenne szükségünk tükörre, mikor belül pont a valódi reflexiónkat keressük, a tükör pedig csak elrejti ezt előlünk.
Az a fontos, hogyan érzed magad, nem az, hogy nézel ki!
A jógázás egy másik fontos aspektusa az, hogy elérjük azt az állapotot amikor jól érezzük magunkat a bőrünkben. Azonban, ha folyamatosan azzal vagyunk elfoglalva, hogy egy póz mennyire tökéletes, és hogy min kell még csiszolnunk, elveszítjük azt a képességet, hogy átéljük a jógázás élményét. Nem fogjuk tudni elérni a flow állapotát, és elveszítünk egy fontos perspektívát. A harmóniát a tested és a lelked között úgy éred el, hogy összehangolod őket, ha csak az egyikre fókuszálsz a tükörképed által, akkor a másik a homályba vész.
Elvonhatja a figyelmet az instrukciókról
Ez egy egyszerű gyakorlati megfigyelés. Ha tükör van a jógateremben, a gyakorló hajlamos az oktató instrukciói helyett, a tükörképére figyelni, és elveszíteni a gyakorlás folyamatát. Ez kizökkenthet és könnyen oda juthatsz, hogy nem megfelelően bontasz le pózokat és sérülést szenvedsz.
DE! A tükör segít leellenőrizni a formádat
Ez talán a legnagyobb előnye. Viszont ez főként a saját egyéni gyakorlásodnál nagy előny, amikor nincs külső visszajelzésed. Továbbá csakis úgy hatásos, ha időközönként gyakorolsz egyszer-egyszer tükör előtt, hogy megfigyeld a fejlődésed. Ennek pedig csak gyakorlott jógázóként van igazán értelme, ha tudod milyen utat kell bejárnod egyes pózoknál a fejlődéshez. Esetlegesen felismerheted azokat a tartásbéli hibákat, amelyek kialakultak az idő során.
A jógastúdióban a legtöbb gyakorló úgy tanulja meg a pózokat, hogy figyeli az oktatókat, és megpróbálja leutánozni azt. Ha azonban nincsenek tükrök a stúdióban, a tanuló nem kap valós idejű visszajelzést arról, hogy mennyire felel meg a tanár által bemutatott tartásnak. Mivel az oktató javít és közben instruál is, közben visszajelzést is kell adni a gyakorlónak, hogy megfelelő-e a póz, amit felvett. Ez viszont nem mindenkinek elegendő, ezért néha jó, ha meggyőződhetünk mi magunk is arról, hogy megfelelő e a tartásunk az ásznában.
Fotó: Thirdman
Segíthet megbarátkozni a testeddel
Bár alapvetően, ahogy azt fentebb írtam, a legtöbbször ez inkább hátráltató tényező, bizony van olyan gyakorló, akinek szüksége van, hogy először hozzászokjon a testéhez. Ez így furán hangozhat elsőre, de ez nem is olyan ritka. Ki kell alakulnia egy megfelelő testképnek. A tükör segíthet abban, hogy az ember tisztában legyen az aktuális képességeivel. Így lesz egy viszonyítási alapja, amiből kiindulhat, és egy stabil alapja, amire építkezhet.
Ezek alapján hogyan gyakorolj?
Az én javaslatom az, hogy időről időre érdemes lehet saját magad ellenőrzésére, a nehezebb pózokat gyakorolni tükör előtt, hogy javítsd a hibáidat, vagy ellenőrizd a fejlődésed ívét. Ezt megteheted 3-4 havonta, saját preferencia szerint. Ha olyan teremben gyakorolsz, ahol van tükör, próbáld meg nagyrészt figyelmen kívül hagyni, és hagyatkozz az oktató instrukcióira és javításaira. Esetlegesen a már az oktató által javított pózt nézd meg a tükörben és rögzítsd a helyes pozíció képét. Ez segítség lehet a fejlődésedben, de ne felejtsd az ászanák csupán a jóga egy töredék részét képzik. Hiába lesznek tökéletesek, ha a lényeges aspektusokban nem tudsz fejlődni.
Borítókép: cottonbro studio