Ííígy meditálj? Úúúgy meditálj? Hogy meditálj?

Az évek gyakorlásai során szépen kitisztultak olyan dolgok a jógával kapcsolatban, amelyek csak az én fejemben léteztek, ugyanis idővel egyértelművé vált róluk, hogy nem igazak. Ilyen például, hogy a jóga a hajlékonyaknak való vagy, hogy a jóga a nők mozgásformája, ezzel együtt megtörtént a megvilágosodás a meditáció területén is. Rengeteg olyan elvárás és tévhit van a fejünkben mindennel kapcsolatban, amit még nem próbáltunk és tapasztaltunk mi magunk, és ez alól a meditáció, és annak jó vagy rossz tulajdonsági sem kivételek. Viszont fontos, hogy ezeket az eloszlassuk, és ebben próbálunk egy kis támpontot adni.

Állítás: Minden nap gyakorolni kell, hogy eredményt érj el.

Ideális esetben természetes ez a cél, mert minél rendszeresebben és kisebb intervallumonként gyakorolsz, az eredmények annál könnyebben és gyorsabban jönnek. De ez nem feltétel. Nem dől össze a világ, ha esetleg kimaradnak napok. Itt az a fontos, hogy ne gyárts kifogásokat, amikre alapozva kihagyod a gyakorlást. Vannak jó indokok, és vannak kifogások. Törekedj arra, hogy ne legyenek kihagyások, így ha becsúszik egy-egy, nem fog történni semmi. Mindemellett kezdőként nem is várhatod el magadtól feltétlenül, hogy minden napodba beépítsd a meditációt.

Fotó: Freepik

Jelölj ki napokat és időpontokat, amiknek a betartására törekszel, és egyből sokkal reálisabbnak fog tűnni, mit is kell elvárnod magadtól. Hidd el, idővel te magad fogod igényelni, hogy gyakrabban szakíts rá időt, csak próbáld ki.

Állítás: Csak keresztezett lábú meditációs ülésben lehet meditálni.

Ez a médiában és a könyvekben elterjedt kép bevésődött a köztudatba és az elmékbe is. Tehát, ha valakit megkérdezel, hogy hogyan képzel el egy meditáló embert, az biztosan egy lótuszpózban ülő, lenge ruhás alakot ír majd le. Viszont egy lótuszpóz a nyugati ember számára – aki sokat ül széken – szinte elérhetetlen hosszabb gyakorlás nélkül. Ezért nyugodt szívvel választhatjuk, hogy sarokülésbe helyezkedünk el, és úgy meditálunk. Viszont nem ördögtől való széken ülve meditálni sem, a lényeg, hogy kényelmesen helyezkedjünk el, és ha szükséges még a hátunkat is nekitámaszthatjuk a falnak. Mindemellett ismertek a fekvő és sétáló meditációs formák is, így ha csupán ez tart vissza, hogy belevágj, ezen ne múljon! Csak egy kis utánajárás szükséges, és biztosan megtaláld a neked legmegfelelőbb pozíciót.

Állítás: A meditációhoz tiszta elme szükséges.

Gyakran hallom azt, hogy „nem tudom kiüríteni az elmémet” vagy „túl sok a gondolatom, és emiatt nem tudok meditálni”. Ez az állítás egy egyszerű paradoxon, ami az „ürítsd ki az elméd” felszólításból, instrukcióból lett félreértve. Legalábbis én ebben láttom a gyökerét. Először is, ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor gyakorlatilag mindenki egy szempillantás alatt elérné a szamádhit, és a meditáció sem lenne sem kihívás, illetve túl sok pozitív hatást sem tartogatna. Ez azért van így, mert mindenért, ami jótékony hatással van a szervezetünkre, elménkre, tudatunkra vagy a közérzetünkre, azért tennünk kell. Ebből adódóan a meditáció is egy ilyen folyamat, dolgozni kell vele, hogy eredményt kapjunk.

Az elme csapongó, és arra van kondicionálva, hogy folyamatosan dolgozzon, a figyelmét lekösse valami. Az a tény, hogy próbál találni valami kapaszkodót a világ felé, és gondolkodni, információt szerezni, természetesnek mondható. Főképpen a mai gyors és ingerekkel teli világban az elménk ezeknek még inkább a függőjévé vált. Leginkább azt a képességet kell visszanyernünk – és ez is kellene, hogy legyen a célunk a meditáció során -, amelynek köszönhetően mi magunk tudatosan tudjuk fókuszálni az elménket.

Fotó: Freepik

A meditáció során azt gyakoroljuk, hogy a kiválasztott fókuszra újra és újra visszavisszük a figyelmünket, ha az elme elkalandozna (márpedig el fog). Legyen az bármilyen választott tárgy, mantra vagy akár a lélegzetvételünk folyamatának hullámzása. Ezzel visszaszerezzük a kontroll lehetőségét. Ez ugyan egy hosszú folyamat, de sose csüggedj, a kitartásodnak és erőfeszítéseidnek biztosan meglesz az eredménye!

Állítás: Figyeld a légzésed.

A légzés figyelése azon elme számára, amely folyamatosan ingereknek van kitéve, végtelen unalmasnak hat, ezért nagyon könnyen elveszíti a fókuszt és más elfoglaltságot keres. Ezért ezzel a módszerrel kezdeni elég ingoványos talaj, ugyanis könnyen eljutsz arra a pontra, hogy ez nem neked való, esetleg semmi értelmét nem látod az első próbálkozások után, mert semmilyen hatással nem lesz rád.

E módszer helyett próbálkozz meg irányított meditációval.
Olvass el egy idézetet, és elmélkedj rajta, legyen ez a gondolataid középpontjában. Ez képes lekötni az elméd, mégis erre az egy gondolatra koncentrálhatsz, ha pedig elkalandozol, ismételd el magadban az idézetet és újra a kiindulópontba érkezel.

Tanulj meg egy mantrát, például a Haré Krisna mahá-mantrát (Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré). A mantrák lelki ereje nagyon erős, szóval, ha ilyenen meditálsz, azzal extra jót teszel magadnak. Énekelheted hangosan, ismételheted halkan vagy magadban, itt a fő az, hogy magukra a szavakra próbálj fókuszálni.

Van lehetőséged fizikai objektumot is a figyelmed középpontjába helyezni. Gyújts meg egy gyertyát, helyezd el szemmagasságba és figyeld a láng táncát. Ez nagyon könnyen leköti a figyelmed és máris a gyakorlás útjára léptél.

A meditáció nem egy bonyolult folyamat, viszont igényli a folyamatosságot és a kitartásodat. Enélkül nehéz elérni a változást, viszont, ha képes vagy ilyen módon magadba invesztálni, annak meg lesz az eredménye, meg fog változni az életminőséged. A legfontosabb, hogy találd meg a számodra legmegfelelőbb módszert, és ha elsőre nem sikerül, ne csüggedj, keress tovább és gyakorolj rendszeresen, a többi jön majd magától.

Borítókép: by luis_molinero on Freepik