Miért a Bhagavad-gítá a legjobb barát?

Bhagavad-gítá. Azt jelenti Isten éneke. India leghíresebb és legfontosabb könyve, a védikus tudás esszenciájának is nevezik, 18 fejezetben, 700 versen keresztül mutatja be a különböző jógafilozófiákat, amelyeknek gyakorlásával kapcsolódhatunk Istenhez. Elég különleges, nem?

Bár egy kicsit furán hangozhat, de a Bhagavad-gítá lehet a legjobb barátod.

Ha jógí vagy, akkor azért…
⸭ Amennyiben jógikus életmódot folytatsz, akkor neked nem mondok újat, valószínűleg jól ismered ezt a hőskölteményt, és talán már mindennapi társaddá is vált. Szuperság, csak így tovább!
⸭ Aztán az is lehet, hogy lelkesen ászanázol egy ideje, de valahogy még nem hallottál erről a műről. Ez esetben jókor csöppentél jó helyre, ha komolyan gondolod a jógát, itt az ideje, hogy összeismerkedj a gítával! Igazán segít fejlődni az utadon.

Ha nem vagy jógí, akkor azért…
⸭ Lehetséges persze, hogy nem jógázol, egyszerűen csak szeretsz elmélkedni az élet nagy kérdésein, amikre azonban eddig még nem kaptál igazából kielégítő válaszokat?
⸭ Úgy érzed magad ebben a világban, mint egy ufó, nem találod a helyed?
⸭ Szeretnél egy jóbarátot, akire “bármikormindig” számíthatsz – és még abban is segít, hogy boldoggá válj?

Olvasd a gítát, éld a gítát

A fentebb sorolt helyzetekre csak azt tudom mondani, hogy fordulj a Bhagavad-gítához!
Egy karnyújtásnyira van tőled, csak vedd le a polcról, és idd a szavait. Bármikor megvigasztal, ha szomorú vagy, mindig megnyugtat, örömmel tölt el, és folyamatosan segít haladni a lelki utadon. Örökkön-örökké számíthatsz rá, és a leghasznosabb tanácsokat adja. Legyen szó hétköznapi dolgokról, vagy mélyebb önismeretről, jellemfejlesztésről, az emberi és a többi élőlénnyel való kapcsolataidról, Istennel való kapcsolatodról, e világ részletesebb megismeréséről, az igazi, hosszútávú boldogság eléréséről – vagyis minden szinten, minden szempontból -, óriási segítségedre lesz. Kigubancolja, hogy ki vagy te (és miért érzed magad ufónak), mi is ez az élet, mi a valódi értelme és célja.

Bhagavad-gítá: Istentől, a legjobb barátodtól, szeretettel, neked. Olvasd. Értsd meg. Éld. És eléred az élet tökéletességét. 

Nektárcseppek

A könyvben található 700 versből most megosztok néhányat, ezzel egy pici ízelítőt adva abból, hogy mennyire sokrétű ez az ősi szentírás, és tényleg szinte bármivel kapcsolatban fordulhatsz hozzá.
A Bhagavad-gítá úgy, ahogy van minden verséhez magyarázat kapcsolódik, hogy mélyebben is megérthesd, majd könnyebben alkalmazhasd ezt a tudást.
(Én ezúttal csak egyelten vers magyarázatát osztottam meg, de a műben természetesen mindegyikét megtalálod.)

Boldogság és boldogtalanság

Szoktál csapongani, az egyik pillanatban boldog vagy, a következőben meg szinte depressziós, nem tudod miért van, és mit tehetsz ilyenkor? Hosszabb távon hogyan változtathatnál ezen?

“Ó, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket anélkül, hogy zavarnák őt.” (2.14 vers)

“Az elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik.
Aki legyőzte elméjét, az elérte már a Felsőlelket, mert nyugalom árasztja el. Az ilyen ember számára boldogság vagy szenvedés, meleg vagy hideg, tisztelet vagy gyalázat nem különbözik egymástól.” (6.6 és 6.7 vers)

Milyen a lélek?

Hiszel abban, hogy nem csupán a test vagy, hanem egy lélek? De milyen a lélek, te mit tudsz róla? A Bhagavad-gítá ezt mondja:

“A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el.” (2.20)

A vers magyarázata:

“A Legfelsőbb Lélek parányi, atomnagyságú töredék része minőségileg azonos a Legfelsőbbel, s a testtel ellentétben nem változik. Néha kūṭa-sthának, állandónak is nevezik. A test hatféle változáson megy keresztül. Megszületik az anya méhéből, egy ideig fennmarad, növekszik, utódokat hoz létre, majd fokozatosan elsorvad, és végül a feledés homályába merül. A lelket azonban nem érik ilyen változások. Nem születik, de mivel anyagi testbe költözik, a test megszületik. A lélek nem születik és nem hal meg.

Minden, ami megszületik, el is pusztul. Mivel a léleknek nincs születése, nincs múltja, jelene és jövője sem. Örökkévaló, mindig létező és eredeti, azaz létrejöttének nincsen nyoma a történelemben. Csupán a testről szerzett tapasztalataink miatt akarunk tudni a lélek születéséről és többi változásáról. A testtel ellentétben a lélek sohasem öregszik meg. Ezért van az, hogy egy úgynevezett idős ember ugyanúgy érzi magát, mint gyermekkorában vagy fiatalként. A test változásai nem befolyásolják a lelket.

A lélek nem indul bomlásnak az idő hatására, mint a fa vagy bármilyen más anyag, és melléktermékei sincsenek. A test melléktermékei, azaz a gyermekek szintén különböző egyéni lelkek, s egyedül a testnek tudható be, hogy valaki gyermekeinek tűnnek. A test a lélek jelenlétének következtében fejlődik ki, de a lélek nem változik, s utódokat sem hoz létre – mentes tehát a test hatféle változásától.

A Kaṭha-upaniṣadban (1.2.18) egy hasonló kijelentést olvashatunk:

na jāyate mriyate vā vipaścin
nāyaṁ kutaścin na babhūva kaścit
ajo nityaḥ śāśvato ’yaṁ purāṇo
na hanyate hanyamāne śarīre

E vers jelentése és magyarázata ugyanaz, mint a Bhagavad-gītā verséé, ám egy sajátos szóval találkozunk benne – vipaścit –, ami azt jelenti, hogy „tanult” vagy „tudással rendelkező”.

A lélek tudással teli, azaz mindig teljes tudattal rendelkezik; a tudat a lélek tünete. Még ha nem is találjuk meg a lelket a szívben – ott, ahol elhelyezkedik –, a tudat jelenlétéből mégis következtethetünk arra, hogy létezik. Néha a felhők miatt vagy más okból nem látjuk a napot az égen, de napfény mindig van, s ebből tudhatjuk, hogy nappal van. Amint egy halvány fényt látunk korán reggel az égen, megérthetjük, hogy felkelt a nap. Hasonlóan, miután bizonyos mértékű tudattal minden test rendelkezik, legyen az emberé vagy állaté, megérthetjük, hogy a lélek jelen van benne. […]”

A béke elérése

Amikor próbálod megfejteni, hogy mi az igazi béke és hogyan lehet azt elérni…

“Aki nem áll kapcsolatban a Legfelsőbbel, annak értelme nem transzcendentális, elméje nem szilárd, s enélkül lehetetlen a béke is. És hogyan volna lehetséges a boldogság béke nélkül?” (2.66)

“A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” (2.70)

“Egyedül az éri el az igazi békét, aki megszabadult minden érzékkielégítésre irányuló vágytól, kívánságok nélkül él, megvált minden birtoklásérzettől, s mentes a hamis egótól.” (2.71)

“Az az erős hitű ember, aki átadja magát a transzcendentális tudásnak, valamint uralkodik az érzékein, alkalmas rá, hogy szert tegyen erre a tudásra, s ha már a birtokában van, hamarosan eléri a legfelsőbb lelki békét.” (4.39)

Amikor hibázunk

Te is szoktál hibázni, és aztán rosszul érzed magad tőle, elmegy a kedved mindentől is? Krisna ebben is bíztat. Ha hibázunk, nem baj, csak folytassuk tovább.

“Mint lángot a füst, úgy takar be minden igyekezetet valamilyen hiba. Ezért, ó, Kuntī fia, az embernek nem szabad felhagynia a természetéből fakadó munkával még akkor sem, ha az hibákkal teli.” (18.48 vers)

Sosem vagy egyedül

Amikor magányos vagy, jó, ha eszedbe jut, hogy igazából sosem vagy egyedül. Isten, Krisna mindig veled van, a szívedben. Persze biztosan hiányzik egy ölelés, és akivel megoszd a vacsorád vagy épp a nehézségeid… Ugyanakkor, ha próbálod nem elfelejteni Istent és emlékezni Rá, akkor egész biztos, hogy ezt viszonozni fogja, és a külsődleges hiány ellenére is egy jó érzés tölt majd el.
Hogyan viszonyulj Istenhez? És Ő hogyan fog te hozzád?

“Én senkire sem irigykedem, és olyan sincs, akivel szemben elfogult lennék – mindenkivel egyenlően bánok. De aki odaadással szolgál Engem, az a barátom, Bennem van, s Én is a barátja vagyok.” (9.29)

“Aki mindenhol Engem és mindent Bennem lát, annak számára Én sohasem veszek el, s ő sem vész el Számomra soha.” (6.30)

Ha eljutottál idáig, és érdekesnek találtad ezeket a verseket, ezt a művet, jószívvel ajánlom a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, ahol a vaisnava jógamesteri és teológus szakon is van lehetőség  bővebben hallani a Bhagavad-gítáról és elsajátítani a tanításait.

(Borítókép: Image by jcomp on Freepik)