Miért a jóga az egyik legjobb mozgásforma?

Ha már régóta jógázol, valószínűleg tapasztaltad jótékony hatásait, és érdekelhet a jóga testre gyakorolt pozitív hatásainak tudományos magyarázata. Ha még sosem próbáltad, talán szeretnéd tudni, hogy mi ez a felhajtás a jóga körül, mivel ad többet egy jógaóra, mint bármilyen más testedzés.

A következő hetekben pár elemét, aspektusát mutatjuk be részletesebben az ászanáknak, a jógaóráknak. Lehet, hogy bizonyos dolgok visszatartottak eddig attól, hogy egyáltalán kipróbáld. Jó, ha tudod, hogy a tudományos kutatások azt támasztják alá, hogy a jóga az egyik – ha nem a – legjobb dolog, ami történhet a testeddel. Ugyanis mind az ászanák, mind a légzőgyakorlatok, mind a relaxáció nagyon is pozitív hatással van a szervezetedre, elmédre, amiket ma már komoly kutatások is igazolnak.

Szóval vigyázz, lehet, hogy a végén még kedvet kapsz a jógához!

Felesleges “kunsztozás”?

Elsőre sokszor inkább elriasztja az érdeklődőket, amikor azt látják, hogy a jógások ötször körbetekerik magukat: olyan pózokat vesznek fel, amiket normális ember meg se próbálna. Sokan éppen azért nem mennek el jógázni, mert szégyellik, hogy ők messze nem ilyen hajlékonyak.

Pedig éppen azoknak lenne a legnagyobb szüksége a jógára, akik merevebbek. Ez a “kunsztozás” ugyanis nem öncélú. Az ászanák megmutatják, hogy az emberi test mikre képes, mekkora mozgástartományban tud mozogni a karunk, lábunk, törzsünk. Ha ettől nagyban eltérnek a képességeink, az előbb-utóbb nehézséget fog okozni. Mert nem mintha napi szinten szükségünk lenne arra, hogy lemenjünk spárgába, de ha már a cipőnk bekötése is gondot okoz, az jelzésértékű.

fotó: drazenphoto

Mire jó a hajlékonyság?

Testünk úgy lett kitalálva, hogy vannak ízületek, melyeknél a stabilitás fontos, és vannak, amiknél a mobilitás. Ha az adott ízület, bár elvileg mobilisnek kellene lennie, mégsem az (lásd leggyakrabban csípő vagy vállöv) akkor egy-egy mozdulat kivitelezését a test “okosban” fogja megoldani, vagyis az ízület elmerevedésének kompenzálása érdekében olyan részt igyekszik mobilizálni, aminek épp a stabilitás lenne a feladata. Mivel alapból nem erre tervezték, csak minimálisan lesz képes a mozgásra, és még az sem fog jót tenni neki.

Ha például nem tudjuk a fülünk mellé emelni a karunkat magastartásban, de le kell venni a bőröndöt a szekrény tetejéről, akkor nagy valószínűséggel a deréknál homorítunk rá, hogy valahogy mégis összehozzuk a dolgot. Ez hosszútávon derékfájdalomhoz vezet. Az egészséges, normál mozgásterjedelem tehát szükséges ahhoz, hogy ne szenvedjünk mindenféle mozgásszervi megbetegedésben.

Testünk korlátainak elfogadása pedig alázatra tanít és türelemre.

A vérellátás fokozása

Az izmok vérellátása nem lesz megfelelő, ha mozgásszegény életmódot élünk, vagy ha egy izom a stressz és/vagy a rossz tartás következtében túl van terhelve, ami miatt folyamatosan megfeszül, így összenyomódnak benne az erek (például a sok számítógépezés miatt előrehajtjuk a fejünket, aminek köszönhetően megfeszülnek a nyak hátsó izmai), és emiatt zavart szenved a vérellátásuk. Az oxigén és a tápanyag hiánya, valamint a salakanyag felhalmozódása pedig fájdalomhoz, illetve megint csak mozgásszervi betegségekhez vezethet.

A mozgás, az izmok megfeszülése és elernyedése pumpaként beindítja a vérellátást. Ehhez hasonló hatást érhetünk el a test “hajtogatásával”: egy végtag behajlításával részlegesen elzárjuk az ereket; előrehajlásoknál, csavarásoknál pedig a belső szervek összeszorított állapotban kerülnek, így ezekben szintén akadályozott lesz ideiglenesen a vérellátás. A jógapóz (ászana) lebontása után azonban még jobban felpezsdül a véráram az adott területen.

A méregtelenítés

Sok olyan ászana van, ahol előrehajláskor vagy csavaráskor még egy testrész is hozzányomódik a hasfalhoz. Az ardha baddha padmászana esetében például az előrehajlás miatt nyomás nehezedik a belső szervekre, az egyik láb erőteljes hajlításban van, és a hajlított láb sarka belenyomódik a has alsó részébe.

A törzs különféle irányba történő mozgatása (előredöntés, hajlítás, homorítás, csavarás) nemcsak a gerincünknek tesz jót, de méregteleníti szervezetünket, lecsendesíti a tudatot: kicsavarja a stresszt a testből, ezáltal lecsendesedik az elme; illetve annak köszönhetően, hogy a belső szervek vérkeringése felfrissül, több tápanyaghoz, oxigénhez jutnak, javul a működésük, vagyis hatékonyabbá válik a kiválasztás, az emésztés.

És bár a mozgás – legyen az bármilyen – már önmagában felpezsdíti a vérkeringést, kevés olyan fajtája van, aminek segítségével ennyire direkt módon meg tudjuk masszírozni belső szerveinket, mint a jóga.

fotó: drazenphoto

Fejjel lefelé

Sokak számára ez a “most komolyan, minek?!” kategória. Pedig a fordított testhelyzetek szólnak bele a test működésébe legjelentősebben és talán legsokrétűbben. Nem véletlen, hogy Iyengar a fejenállást az ászanák királyának nevezte, a gyertyaállást pedig az ászanák királynőjének.

Tulajdonképpen minden ászana fordított testhelyzetnek minősül, amiben a fej a szív alatt van. Így a lefelé néző kutya, vagy a páda-hasztászana is ebbe a kategóriába sorolható.

Amennyiben az egész test fordítva helyezkedik el, a vér könnyebben áramlik a lábtól a fej felé. Ahogy láttuk, a megnövekedett vérellátás az adott területen lévő összes funkciót serkenti. A fej esetében tehát javulnak a kognitív funkciók, az itt lévő érzékszervek működése. De nő a belső szervek hatékonysága is. Nem mellesleg visszér (mivel gyorsabbá teszi a vénás keringést), ödéma és lábduzzadás ellen (az által, hogy segíti a nyirokkeringést) is kitűnő megoldás.

Az erek kitágulnak a belezúduló véráramtól, ami a szív munkáját nagyban megkönnyíti, nem kell olyan ütemben pumpálnia, így lassul a szívverés, csökken a vérnyomás. És mivel nemcsak a gondolataink, érzéseink hatnak a testre, de a testben végbemenő változások is visszahatnak szervezetünkre, ezért a szívverés lassulása a paraszimpatikus idegrendszert aktivizálja, vagyis nyugodt, chill állapotba kerül a gyakorló, csökken benne a feszültség, lecsendesedik az elméje.

Mindemellett megváltozik a gerinc terhelése, megkönnyebbül a gerinc deréktájéki szakasza, javul a testtartás. Hogy csak a legfontosabb hatásait említsük.

A jéghegy csúcsa

Minden ászanának megvan a maga pozitív hatása a testre. Itt és most csak azokra az általánosabb témákra fókuszáltam, amelyek megoszthatják az embereket, egyesekben akár ellenérzést is kelthetnek. Mint látjuk azonban, mindennek megvan az oka, a funkciója. A „rendszer” összetettebb, mint gondolnánk…

Borítókép: sofiiashunkina