Sose hagyd abba a jógát! Hogy miért?

“Élni annyi, mint mozgásban lenni.” – Jerry Seinfeld

A testmozgás fontos, ezzel mindenki egyetért. Elméletben. Gyakorlatban az ember nem szeret feleslegesen mozogni. Addig ez nem is volt baj, amíg a mozgás szerves részét képezte a mindennapi életünknek, azonban az életünk megváltozott, a szervezetünk viszont nem.

Az emberi test kifejezetten mozgásra lett tervezve, sőt, mondhatnánk: ítélve. A változatos testmozgás nem egy jótékony plusz, „úri huncutság”, hanem egy olyan minimum, amit minden nap meg kellene adnunk a szervezetünknek ahhoz, hogy optimálisan, egészségesen működjön. Sőt, egyes szervrendszerek esetében: hogy egyáltalán működjön!

“Ha a mozgás valamiféle tabletta lenne, az lenne a legjobb gyógyszer a világon.” – Nicklas Brendborg

Az utóbbi időkben elsősorban az ülőmunkát kárhoztatták a különféle – elsősorban – mozgásszervi megbetegedések megjelenéséért. Kiderült azonban, hogy nem a sok ülés káros, hanem a statikusság, a változatos mozgás hiánya. Így hiába próbálkozunk olyan megoldásokkal, hogy egy helyben állva gépezünk tovább, vagy vesszük a legújabb egészséges ülőalkalmatosságokat. Úgy tűnik, ezzel maximum a lelkiismeret furdalásunkat csökkenthetjük.

A test intelligens, alkalmazkodik a körülményekhez: kevés mozgással is elvan, de közel sem optimális a működése. Ilyenkor minden funkciója a legkisebb minimumot hozza, takarékon működik az egész szervezet. A belső szervek, az immunrendszer, a kiválasztás…

Mozgásszervi panaszok esetén elsősorban a mozgás a megoldás, vagyis ami mechanikusan romlott el, azt mechanikusan javítjuk! Annyira nehéz azonban mozgásra bírni az embereket, hogy újabban már nem konkrét mozgásformát, terápiát, gyógytornát javasolnak egy adott betegségre, csupán arra buzdítanak, hogy mozogj bármit, bárhogyan, ahogy neked jól esik, mert az az egész szervezetednek jót tesz.

fotó: dotshock

Az alábbiakban mutatjuk, hogy mely szervek/szervrendszerek működése függ leginkább a mozgástól.

Csontok és izmok

A csontok nyomás hatására erősödnek. A gravitáció ezt folyamatosan biztosítja számukra, valamint a csont körül lévő izmok összehúzódása és elernyedése is kompressziós hatást vált ki, vagyis az erősítés, a mozgás nem csak az izmaidat építi, de a csontjaidat is erősebbé teszi.

A csontépítő sejtek egy életen át építik fel magukból az új csontsejteket, épp úgy, ahogy a csontbontó sejtek lebontják a régieket. Nagyjából 45 éves korunk felett a bontás folyamata erőteljesebb lesz az építőnél. Ráadásul hölgyek esetében a menopauza hatására hirtelen drasztikusan visszaesik a szervezetben az ösztrogén szintje, melynek egyik feladata, a csontépítő sejtek stimulálása. Az ösztrogén visszaesése következtében fokozottan megnő a csontritkulás kockázata. Ez ellen mozgással és megfelelő táplálkozással lehet küzdeni.

Ha nincs kereslet, nincs kínálat: a mozgásszegény életmód következtében az izmok olyan állapotban vannak, ami feltétlenül szükséges a mindennapi életünkhöz. Legdrasztikusabb példája ennek a négyfejű combizom, ami mozgásképtelen betegeknél rövid idő alatt képes teljesen elsorvadni.

Ízületek

Két csont találkozásánál a csontokat a porc védi a kopástól. Hogy a porcok ne érjenek össze, ne kezdjenek el kopni, az ízületi tokban a két porc között ízületi folyadék található. Ezt feleslegesen nem termeli a szervezet, így mozgásszegény életmód esetén ennek a folyadéknak a mennyisége csökken, minek következtében a csontok porcos végei közelebb kerülnek egymáshoz, akár össze is érhetnek, a porc elkezdhet kopni, egész addig, hogy a 2 csont összeérjen, ami nagy fájdalommal jár.

Ha viszont elkezdünk mozogni, a szervezet még több ízületi folyadék termelésébe kezd, így egyrészt megakadályozza, hogy a két porc/csont kopni kezdjen, mivel távolítja őket egymástól, illetve táplálja a porcokat. Bemelegítéskor ezért is mozgatjuk át az egész testünket, felkészítve ezáltal a szervezetet a mozgásra, úgy is mondhatnánk, hogy „beolajozzuk” az ízületeinket.

A mozgás keringető ereje

A nyirokrendszer a sejtek közötti felesleges folyadékot szállítja el. Ez a rendszer úgy lett kitalálva, hogy nincs keringető pumpája, mint a vérkeringésnek a szív. Izompumpával működik. Csatornái az izmok között helyezkednek el, melyek összehúzódása és elernyedése által hatnak a nyirokra is, pumpálva azt a megfelelő irányba. Vagyis szervezetünk eleve feltételezte, hogy mozgunk, hisz ez a keringés csak így működik! Ha mégsem, akkor a nyirok felgyülemlik a szövetközti térben, ödéma, duzzanat alakulhat ki, elsősorban a végtagoknál, hogy tehermentesítse a szívet.

Az izompumpa nem csak a nyirokkeringést segíti, de a vénásat is. A szív egyedül nem képes az artériás és a vénás rendszert is működésben tartani, mindkettőben megfelelő nagyságú nyomást generálni. Ráadásul a vénák felépítése eltér az artériákétól: falában kevesebb az izom és több a kötőszövet, ennek köszönhetően rugalmatlanabbak és tágulékonyabbak, a benne lévő billentyűk pedig nem képesek áramoltatni a vért, csupán megakadályozzák annak visszafelé folyását. Ezért a vénák is az izomrekeszek között helyezkednek el, hogy az izompumpa segítse a vér áramoltatását. Mozgás nélkül csak kínkeservvel kering.

fotó: wirestock

A gerinc táplálása

A csigolyák között található porckorongoknak nincs saját vérellátásuk. A szükséges oxigént és tápanyagokat szivacs módjára szívják fel a környezetükből – ha erre lehetőségük van. A szivacs ugyanis csak úgy tud magába szívni bármit is, ha előbb összenyomják, aztán elengedik. Ha sokszor, több helyen összenyomjuk, aztán „levegőhöz” engedjük a porckorongokat, meg tudjuk őket „etetni”. Ezért minden irányba mozgassuk át gerincünket: domborítsunk, homorítsunk, hajoljunk oldalra, és csavarjunk.

A statikus terhelést nehezen viselik a porckorongok. Ilyenkor a csigolyák összelapítják őket, így a csontok közelebb kerülnek egymáshoz, illetve a porckorongok a nagy nyomástól eldeformálódhatnak, sérülhetnek. Ezért nagyon fontos, hogy a gerinc átmozgatása előtt mindig nyújtóztassuk meg a gerincünket, csak ez után mozgassuk át. Nyújtózás hatására csökken a porckorongokra nehezedő nyomás, a csigolyák távolodnak egymástól, így megakadályozhatjuk a csontok súrlódását.

A gerinc mobilizációja tehát nem csak azért fontos, hogy bemelegítsük a gerincet, de közben segítjük tápanyaghoz jutni a porckorongokat. Márpedig az egészséges gerinc alapja az épp porckorong.

Maradj mozgásban!

Láthatjuk, hogy bármennyire is egyszerűbb gyógyszert szedni, mint gyógytornára járni, hosszútávon nemcsak az adott mozgásszervi betegségünk gyógyul a mozgástól, de testünk összes funkciója javul tőle. A test egészséges működésének feltétele a mozgás. Akár elfogadjuk ezt, akár nem.

Borítókép: Pressmaster