A spirituális fejlődés 10 legfontosabb alapelve

2023. 05. 24. | Az én jógám, Filozófia

 

Ahhoz, hogy valaki a jóga teljes folyamatát megértse és alkalmazni is tudja a tökéletesség elérésének útján, el kell mélyednie a spirituális elvek tanulmányozásában. A következőkben a leglényegesebb alapigazságokat összegezzük röviden, tíz pontba sűrítve (daśa-yoga-tattva).

1. A test és a lélek nem azonosak egymással.

A modern, anyagelvű társadalom egy tévfelfogása, hogy a test halálával az élőlények léte befejeződik. Ez azonban nem áll összhangban a jóga és a védikus irodalom tanításaival.

2. Az ember aktuális pszichikai állapota (mentális teste) és a lélek (a valódi „én”) különbözik egymástól.

Pszichológiai karakterünk az elméből, az értelemből és a hamis egoból álló finom fizikai testünk működését tükrözi. Az anyagi test finomabb rétegeinek megnyilvánulásai nem azonosak a lélek szavával, ezek eredeti énünk és személyiségünk torz tükröződései.

3. A lélek sohasem volt és sohasem lehet azonos Istennel.

A lélek és Isten természetét tekintve ugyan azonosságot mutat, hiszen mindketten lelki, azaz transzcendentális tulajdonságokkal bírnak, az egyik azonban aṇu, végtelenül parányi, a másik pedig vibhu, végtelenül hatalmas. […] Isten a forrás, minden ok oka, az élőlények pedig az Ő szerves részei, belőle származnak. Minőségüket tekintve azonosak, hiszen mindketten örökkévaló, boldogsággal áthatott lények, „mennyiség” tekintetében azonban különböznek egymástól.


Image by ArtPhoto studio on Freepik

4. Az anyagi elemek összessége nem a végső oka a létezésnek.

Számtalan filozófia született már arra vonatkozóan, hogy az anyagi világ változatossága csupán az anyagi elemek önmaguktól való kombinációjának az eredménye, s hogy a teremtés hátterében nincsen magasabb rendű intelligencia, amely mindezt elindítja, koordinálja. A védikus irodalom és a Védákból táplálkozó jógahagyományok ezt nem támasztják alá. Kijelentik, hogy a teremtésnek van egy végső oka, ami nem változik és örök, tehát túl van az anyagi paraméterekkel meghatározható világon. Ez a végső ok Isten (Kṛṣṇa).

5. Az érzékeinkkel felfogható anyagi világon túl van egy másik, transzcendentális (anyagtalan) világ, amely a lélek eredeti otthona.

Ez a tantétel a lélek transzcendens természetével áll kapcsolatban. Mivel a lélek halhatatlan és örök, nem lehet boldog egy olyan világban, amely állandóan változik. Lehetséges ugyan, hogy időlegesen tapasztal egy kis örömet az anyag élvezetéből, de mindez csupán átmeneti. A valódi boldogságot csak akkor tapasztalja meg, ha képes visszatérni eredeti otthonába, Isten birodalmába. Ezt a világot Vaikuṇṭhának, aggodalom nélküli világnak is nevezik.

6. Isten és a transzcendens világ személytelen felfogása csupán egy kezdeti állomása az Abszolút megértésének.

A védikus irodalom részletesen ír Isten tulajdonságairól. Ezek szerint a személytelen és személyes aspektusában egyszerre létező Legfelsőbb Lény az, akit megismerve minden más ismertté válik.

Személytelen aspektusában a létezés teljességét áthatva, a lelki és anyagi energia forrása és működtetője (Brahman).

Személyes aspektusában pedig minden létező végső eredete, a Legfelsőbb Személy, Isten (Bhagavān, Īśvara). Az Ő megismerése valamennyi spirituális út és ezoterikus tudás lényege és tökéletessége. Ő a jóga legmagasabb rendű célja, Őt szeretnénk elérni, felfogni és megismerni.

7. Isten, a lelkek és az egész lelki világ mentes az anyagi tulajdonságoktól és a mulandóságtól, ugyanakkor transzcendentális változatosság és forma jellemzi.

Ez az alapigazság azt a téves felfogást hivatott eloszlatni, hogy a felszabadulással az élőlény teljesen elveszíti egyéniségét és személyes mivoltát. Az anyagi érzékelés és az önmagunkról alkotott téves énképünk ugyan eltűnik a szennyeződések megtisztulásával, de csak azért, hogy eredeti énünk a felszínre kerüljön. Ebben az állapotban éljük meg a tökéletes boldogságot.


Image by jcomp on Freepik

8. A mai korszakra vonatkozó legmagasabb rendű lelki gyakorlat a szentírások alapján: Isten szent nevének az éneklése.

Ez a Kali-yugára előírt módszer. A Hare Kṛṣṇa mahā-mantra ismétlésével (történhet halkan/hangosan mondva/énekelve): Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare (Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré / Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré). Ez a legtisztább és legtökéletesebb folyamat a jógi számára. Mindenhol végezhető, s teljes elégedettséget nyújt az önvalónak.

9. Valamennyi jóga az Isten iránti odaadásban éri el tetőfokát.

A karma-yoga (karma-jóga – az önzetlen cselekedetek jógája), a jñāna-yoga (dzsánya-jóga – a transzcendentális tudás jógája) és az aṣṭāṅga-yoga (astánga-jóga – meditációs jóga) is az Isten iránti odaadásban, a bhakti-yogában (bhakti-jóga – az istenszeretet jógája) tetőzik. 

10. A saját erőfeszítésen túl az isteni kegy révén ér célba a gyakorló jógi.

 

A fent említett alapelvek figyelmes tanulmányozása és fokozatos elsajátítása révén könnyedén felemelkedhetünk az emberi lét legmagasabb szintjére. Ezen a szinten olyan értékek nyilvánulnak meg a szívben, mint a tisztaság, a kegy, az igazmondás, a lemondás és az élőlények iránti együttérzés, a szeretet – kiváló alapot képezve ahhoz, hogy az ember transzcendentális síkra emelkedjen a jóga által. Ez az emberi élet valódi és legvégső célja.

 

Cikk forrása: Gaura Krisna Dásza (Dr. Tóth-Soma László), Ranginí Déví Dászí (Képes Andrea), Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit: Jóga tiszta forrásból
(Borítókép: wallpaperup)

Ajánlott cikkek

Ajánlott tanfolyamok

Kiadványok