Összhangban: légzés és ászana (II. rész)

Cikkünk első részében a légzés tudatosításáról, a ki- és belégzés kapcsolódásáról, az ászanák kitartása alatti légzésről, illetve a légzés és mozgás összhangjához szükséges alapelvekről olvashattál Medvegy Gergelytől. Gergő vaisnava teológus diplomáját 2011-ben, míg vaisnava jógamester diplomáját 2012-ben szerezte a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán, és nem csak a Főiskola oktatója, hanem a SelfnessYOGA alapítója is. Célratörő, gyakorlati tanácsainak felhasználásával törekedhetünk tovább az összhangra, a légzés és mozgás harmóniájára. Lássuk ezúttal mikre hívja fel Gergő a figyelmünket.

Kezdjük az egyszerűbb ászanákkal

Mielőtt az ászanák kitartása alatti légzésről beszélnénk, fontos, hogy helyesen tartsuk meg a pózt. Szükséges ismernünk a testrészek megfelelő elhelyezkedését, és a hozzájuk tartozó izommunkákat (izomaktivitásokat, az erővonalak mentén történő nyújtózásokat). A testhelyzet megtartása így lesz erőlködéstől mentes, és a figyelmünket a légzésünkre tudjuk irányítani. A kitartások alatt először az erővonalakat (és az azzal járó izommunkákat) érdemes átlélegezni.

Lélegezz az erővonalak mentén

A légzésfigyelés és az energia áramoltatása nagyon finom folyamat, amelyhez az érzékelésedet is finomítani kell. Egy kezdő gyakorló számára a testrészeket, az ízületeket és az izmokat könnyebb tapasztalni, ebből adódóan egyszerűbb, ha az erővonalak mentén vezeted végig a figyelmedet, aktiválva az oda tartozó izmokat. Ebben az esetben megfigyelhető a légzés hatása a durva fizikai testre. Például a pascsimóttánászana kitartása közben belégzéssel nyújtózik a láb és a fej (aktiválódnak a láb és a törzs izmai), kilégzéssel pedig mélyítjük az előrehajlást (nyúlnak a láb és törzs izmai).

fotó: bondarillia

Figyeld meg a testérzeteket

Miután már tudatos az ászanák kivitelezése és az erővonalak mentén zajló légzés, kitartáskor figyeld a kialakuló testérzeteket. A test és a tudat között a pránikus (energetikai) rendszer tartja fenn a kapcsolatot, ennek következtében ahova a figyelmedet vezeted, oda áramlik a prána.

Például, ha egy ászana kitartása közben a testben görcsöt érzékelsz, és a vizualizációt használva elképzeled, hogy átlélegzed azt a területet, akkor könnyebben el tudsz lazulni. Elképzelheted azt is, hogy a fájdalmasabb területre melegséget lélegzel be, majd kilégzéssel kifújsz minden feszültséget. Ezen technika alkalmazásával tapasztalatot szerezhetsz a prána áramoltatásának fizikai megnyilvánulásáról.

A prána áramoltatása

A figyelem és a légzés vezetésével a durva fizikai test mellett a pránikus testben és a tudatban is változásokat idézünk elő. A pránikus testet többek között a nádik (energiapályák) és a csakrák (energiaközpontok) építik fel, amelyeket szintén átlélegezhetsz.

Például vakrászanában a belégzést és a kilégzést használva vezesd végig a figyelmedet a gerinced teljes hosszán, sőt azon túl a gátizomzattól egész a fejtetőig, és figyeld meg az energia áramlását (a meleg, a tér, a kiterjedés érzését tapasztalva). Ebben az esetben a fő energiapályákra (szusumná-, idá-, pingalá–nádira) hatsz, megteremtve az egyensúlyt az alsó és felső csakrák, illetve a női és a férfi energiák között.

Ha tudod, hogy az éppen felvett ászana mely csakrára hat, akkor vezesd oda a figyelmedet. Például a trikónászana esetében átlélegezheted a köldök (manipúra) csakra területét, hatva az ide tartozó durva és finom fizikai élettani folyamatokra, vagyis testi szinten javíthatod az emésztést és tudati síkon megteremtheted magadban a hatalom-akarat egyensúlyát.

Az energiaáramlás tapasztalása

Minél több gyakorlatot (légzés- és testérzetfigyelést) végzel, illetve minél jobban elmerülsz a jóga egyéb, az elmét szabályozó és a tudatot tisztító folyamataiban (a jama és a nijama elvek követése, meditáció, a jógikus táplálkozás), annál inkább érzékennyé válsz a prána áramlásának tapasztalására és arra, hogy mindez hogyan befolyásolja a tudat működését.

A pránájáma hatása a tudatra

Az ászanák kitartása közbeni légzést az ászanákhoz, vagy a csakrákhoz, vagy a konkrét érzéseidhez kapcsolva befolyásolni tudod a tudatállapotodat: az előrehajlások alatti hosszú kilégzések elősegítik a befelé figyelést, a homorítások közbeni mély légzések a kifelé figyelést, a gerinccsavarással egybekötött egyenletes légzés oldja a stresszt, a fordított testhelyzetekkel párosított vezetett légzés frissíti az elmét.

Egy konkrét csakrára ható ászana csakrájának átlégzése az ahhoz tartozó érzelmeket tudja befolyásolni: a gyökércsakra a létfenntartással, a nemicsakra a kapcsolatokkal, a köldökcsakra a szocializációval, a szívcsakra a szeretettel, a torokcsakra a kommunikációval, a homlokcsakra az önkifejezéssel és a koronacsakra a lelki élettel kapcsolatos érzelmeket tudja oldani.
Mindezeken túl a légzés szabályozása az elmét is szabályozza, így segíti a zavaró érzelmek és vágyak elengedését.

fotó: freepik

A levegő természete

A természetben megfigyelhető, hogy a levegő lehet lágy, finom és selymes (gondolj csak a meleg, nyári szellőre). Ugyanakkor a levegő lehet erős, dinamikus és kemény (nyáron egy hirtelen keletkező vihar).

A testbe lélegzett levegőnek ugyanígy megvannak a hatásai. A puhább légzés oldja a testet és nyugtatja az elmét, míg az intenzívebb légzés erőt ad a testnek és élénkíti az elmét. Más adottságú embereknek eltérő típusú testük és elméjük van, ezért más hangulatú légzés ajánlott számukra.

A testtípusok szerinti légzés

A pránán túl több erő is tevékenykedik az anyagi világ és a testünk működtetésében. Ezen energiák között megtalálhatóak a dósák is. A dósák olyan energiák, amelyek az öt őselem meghatározott kombinációjából jönnek létre, és az őket alkotó elemek tulajdonságát és hangulatát hordozzák.

A váta dósa az éter és a levegő elem mozgékonyságát, könnyedségét, szárasságát képviseli. A pitta dósa a tűz elem hőjét, erejét és átalakítását nyilvánítja meg. A kapha dósa pedig a víz és a föld elem nedvességét, szilárdságát érvényesíti. Attól függően, hogy egy ember szervezetében mely dósa dominál leginkább, eltérő testtípus alakulhat ki: a váta, a pitta és a kapha testtípus (valamint ezek keveredései).

A váta alkatú ember vékonyabb és gyengébb, ezért neki a kiegyensúlyozó légzések ajánlottabbak, mint például a mélyhasi légzés, a teljes jógalégzés, a kilégzés és a belégzés legyen egyforma hosszúságú.
A pitta típusú személy szenvedélyesebb, tüzesebb és dinamikusabb, így számára ideálisak a nyugtatóbb légzések, mint például a teljes jógalégzés és a kicsit hosszabb kilégzések.
A kapha testtípusra jellemző a nehézség, tompultság, hidegség, amiket ellensúlyozandó hasznosabb élénkítőbb, tüzesebb légzést választani, mint például az uddzsájí légzés és a belégzés lehet hosszabb.

Gyakorlás jógatanár segítségével

A hatha-jóga személyre szabott és szerteágazó, és a leírtak sokféleképpen hatnak az egyes gyakorlókra. Azt javasoljuk, hogy tapasztalt jógaoktató irányítása mellett sajátítsd el az ászanákat, illetve az azok alatt történő légzést, tudatosítva, hogy milyen céllal történik mindezek végzése.

Borítókép: olakrivokoneva